Cser Ágnes és Thürmer Gyula is megelégelte a közvagyon elherdálását (Fotó: Béli Balázs)
Elég volt a rablásból! címmel rendeztek fórumot az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) szervezésében. A rendezvényen felszólalt Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke, Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, Baldauf Aladár, a Vállalkozók Szövetségének elnöke és Molnár Ferenc, a BKV elbocsátott munkavállalója, a rendezvény fő szervezője. Cser Ágnes előadásában arra a hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltozás óta becslése szerint tizenkétezermilliárd forintnyi közvagyon került magánkézbe. Mint mondta, a privatizációt őrült tempóban, teljes társadalmi kontroll nélkül vezényelték le. Hangsúlyozta, nem szabad lemondani arról, hogy elszámoltassuk ennek a vagyonnak az új birtokosait, a felelősöket pedig meg kell nevezni. Felidézte, hogy 1990 óta kétmillió munkahely szűnt meg Magyarországon, és több millió ember társadalombiztosítási folyószámlája vált követhetetlenné. Az elnöknő szerint a privatizációs bevételekből az államnak a kilencvenes években ki kellett volna fizetni az állampolgárok kétszázmilliárdos folyószámlahiányát. Baldauf Aladár a közterhek és a nyereségadó tízszázalékos csökkentését vetette fel, ami a vállalkozók szerint nem fenyegetne az államkassza kiürülésével.
China's successful use of command capitalism also carries, at most, limited lessons for the United States or Europe. It's much easier to boost growth by ordering engineers working in an autocratic system to build roads where there are none, as in parts in China, than to stimulate growth in a developed nation like the U.S. Still, the fact that an increasingly rich China still works so well is worth studying, not least because the credit crisis is provoking a wider questioning of free-market orthodoxy. "It is worth remembering that China is the only major nation that is experiencing neither a credit crisis, nor a crisis of confidence," notes Rothman. "Its still safe to say that nobody worries about the Chinese government's ability to get things done." As Wen Jiabao has said, "confidence is worth more than gold," and the Chinese people still believe in their system—at least for now.
With Melinda Liu and Mary Hennock in Beijing and Duncan Hewitt in Shanghai
Vörösbe öltöztetik Dél-Amerikát
"Elnök elvtárs, ugye, szólíthatjuk így?" – Raúl Castrót így köszöntötték tegnap Moszkvában. Vlagyimir Putyin Oroszországának sikerült elérnie Kubával és Hugo Chávez Venezuelájával, amiről a Kreml szovjet vezetői legfeljebb legmerészebb álmaikban képzelődtek: elkezdték meghódítani az Egyesült Államok hátországát, Dél-Amerikát. A modern kor abszurdja, hogy mindezt Moszkva a kubai forradalmi eszmék jegyében, de merőben kapitalista módon teszi.
Hugo Chávez hosszan és lelkesen játszadozott az AK–47-essel. Moszkva máig legsikeresebb exportcikke szemmel láthatóan lenyűgözte Venezuela elnökét. Kétmilliót kapott belőle. A Kalasnyikovoknál azonban fontosabb az orosz politikai és gazdasági támogatás. Chávez mentorához hasonlóan kötötte meg alkuját a Kremllel: nem akart ő szocialista, pláne kommunista lenni, a hatalmi érdek azonban ezt diktálta.
Fidel Castrót a venezuelai elnökkel három, már-már elszakíthatatlan kapocs köti össze. Egy: Kuba nem tud meglenni a szinte ingyenes venezuelai olaj, gáz, építőanyag és élelmiszer nélkül. Kettő: Venezuela gazdag ugyan, de Cháveznek sokáig nem volt elegendő, a rendszeréhez hű szakembere. Ez nemcsak orvosokat jelent, hanem elsősorban politikai, ideológiai, katonai és főleg titkosszolgálati tanácsadókat. Az utóbbiak szükségességére anno az ellene irányuló, eleinte sikeresnek tűnő puccs idején Chávez is rájött. Ha akkor Castro nem segíti minden létező eszközzel, ma Venezuela egy visszafogott demokráciájú, Amerika-barát turistaparadicsom. Akkor lett Hugo Chávez átlagos, hatalomra törő dél-amerikai katonatisztből igazán új Fidellé. Akkor lett a Washington elleni harc új zászlóvivője. Mert ez a harmadik kapocs: a hatalmas szomszédtól való félelem.
A kubaiakat Moszkvában képezték ki. Borisz Jelcin elnöksége alatt Oroszország elhagyta a "szabadság szigetét", nem pénzelte a kubai rendszert. Vlagyimir Putyin sohasem dolgozott ugyan dél-amerikai vonalon, de a Kreml hatalmi érdekét tökéletesen ismerte fel. Havanna szakemberei a venezuelai gáz- és olajpénzzel együtt elkezdték Dél-Amerika meghódítását. A Kreml akkor lépett, megadta a maradékot, amely szükséges volt Chávez kontinenshódító terveihez: technológiát, diplomáciai és politikai támogatást az ENSZ-ben s mindenhol, ahol Venezuela erre rászorul. Cserébe Chávez a baloldali szocialista jelszavak alatt beengedi a nagy orosz cégeket a kontinensre. A Gazprom, a Lukoil neve Magyarországon sem ismeretlen.
Kuba már csak fekvése miatt is stratégiai jelentőségű. Ha Washington rakétákat visz Csehországba és Lengyelországba, Moszkva "szakértői" sem maradhatnak távol a karibi térségtől. Raúl Castrót most úgy fogadják az orosz fővárosban, mint annak idején a fivérét. Fidel Castro 1986-ban járt utoljára Oroszországban. Az utóbbi hónapokban Dmitrij Medvegyev orosz államfő is járt Kubában, Igor Szecsin első miniszterelnök-helyettes pedig többször is tárgyalt Havannában. Egy hete tartották Moszkvában a kormányközi gazdasági vegyes bizottság ülését.
Orosz hadihajók a közelmúltban felkeresték a karibi szigetországot. Az orosz sajtó még azt is felröppentette, hogy az amerikai rakétapajzselemek kelet-európai telepítése esetén Oroszország nehézbombázókat állomásoztatna Kubában. Ezt ugyan Moszkvában siettek cáfolni, de az amerikai diplomácia ezt azonnal elfogadhatatlannak nevezte. Washington is utalt rá, de minden más megfigyelőben is felidézte a hír az 1962-es kubai válságot, amikor orosz rakéták kubai telepítése miatt kis híján nukleáris háború tört ki a két akkori szuperhatalom között.
Raúl Castro a látogatása előtt az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban Kuba politikai támogatásáról biztosította Moszkvát.
Kubai olajkincs
A kubai olajtársaság szerint több mint húszmilliárd hordónyi olaj is lehet a tengeri mezőik kapacitása. A Cubapetroleo feltárási igazgatója arra alapozza kijelentését, hogy a Kubához tartozó tengerfenék geológiai szerkezete nagyon hasonló bizonyos amerikai és mexikói területekéhez. Egy amerikai geológiai vizsgálat becslése szerint kilencmilliárd hordó olaj és 0,03 trillió köbméter földgáz termelhető ki a vizsgált területen – ennyi földgáz mintegy öt évig fedezné az amerikai háztartások fogyasztását. A kubai szakembereknek azonban több adat van birtokukban, és jobban ismerik a kubai tengeri olajmezők földtanát. Ha az adatok helyesek, Kuba a világ húsz legnagyobb olajkitermelő országa közé kerülne, kapacitása megközelítené az Amerikai Egyesült Államok termelését, és majdnem kétszerese lenne a mexikóinak. A bizakodó szakemberek kínai és orosz segítséggel már az év közepén meg akarják kezdeni a fúrásokat.
Kronológia
1959: a kubai forradalom győzelme
1961: sikertelen Castro-ellenes partra szállás a Disznó-öbölben
1965: az amerikaiak a kommunisták hatalomátvételétől tartva elfoglalják Dominikát
1967: Che Guevarát meggyilkolják Bolíviában
1970: Chilében elnök lesz Salvador Allende
1973: Augusto Pinochet a CIA segítségével megdönti Allende kormányát
1979: Nicaraguában a sandinisták megdöntik Somoza diktatúráját
1983: az amerikaiak megszállják Granadát
1989: az amerikaiak megszállják Panamát
1990: Nicaraguában a sandinisták elvesztik a választásokat; Chilében Pinochet átadja a hatalmat
1992: Hugo Chávez sikertelen államcsínye
1994: Marcos parancsnok vezetésével zapatista felkelés robban ki Mexikóban
1998: Venezuelában elnökké választják Hugo Chávezt
2000: Chávezt a sikertelen puccskísérlet után újra elnökké választják
2003: Brazília elnöke Luiz Ináció Lula da Silva
2005: Bolívia elnöke Evo Morales
2006: Ecuadorban elnökké választják Rafael Correát
2006: Chávez jelöltjével szemben a mérsékelt baloldali Alan García lesz Peru elnöke
2006: Hugo Chávezt újra Venezuela elnökévé választják
2007: Megbukik Chávez, "örökös elnökséget" célzó referenduma
2008: Fidel Castro visszavonul a hatalomból, utódja fivére, Raúl
2008: Chávez a parlamenttől teljhatalmat kap
2009: Bolívia új, "szocialista" alkotmányt fogad el
2009. február 12 A Chile-i elnöknő látogatása Castrónál
Hungary’s Spirits Are Back Up, on a Horse
Magyar szellem visszatekint, lóháton
BUDAPEST — A racehorse bought for a pittance has turned into a national hero in crisis-stricken Hungary.
BUDAPEST--A lóverseny alamizsnáért, amely nemzeti büszkeségbe (hősiségbe) fordult a válság sújtotta Magyarországon!
A zsoké Christophe Soumillon és Overdose egy vasárnapi győzelem után a Kincsem Parkban.
And for an afternoon at least, the crowd of more than 20,000 in the grandstand and lining the rail, along with all the Hungarians watching at home, could forget about the resignation of the prime minister and their currency’s nosedive.
Legalább egy délután a több mint húszezres tömeg a tribünön és a korlátok vonalában együtt valamennyi magyarral, akik otthon nézték, el tudtak feledkezni a miniszterelnök lemondásáról és pénzük zuhanórepüléséről
The horse’s popularity has even attracted politicians. On Friday, Viktor Orban, chairman of the center-right Fidesz Party and a former prime minister who hopes to reclaim the job in next year’s election, turned up with a crowd of television cameras to pose with the star.
A ló népszerűsége a politikusok figyelmét is felkeltette. Pénteken a közép-jobbos Fidesz párt elnöke Orbán Viktor, előző miniszterelnök, aki reméli, hogy visszanyeri állását a következő évi választáson, televíziós kamerák tömegével jelent meg, és pózolt a sztárral.
“Failure is the most often heard expression in Hungary today — failure, mistake, pessimism. When even a horse is able to make a miracle from nowhere, it’s a sign of hope that we can get out from the desperate situation we are now in,” Mr. Orban said.
Kudarc, a manapság gyakran hallott magyar kifejezés, kudarc, hiba, pesszimizmus, mikor valahonnan előkerül egy ló, aki csodára képes. Ez a remény jele annak, hogy mi is ki tudunk kerülni abból a reménytelen helyzetből, amiben ma vagyunk! Mondta Orbán.
“If I were a politician, I would do the same, because Overdose is one of the most famous persons in Hungary,” said Mr. Horvath, “even though he is a horse.”
Ha politikus lennék, ugyanazt tenném, mertOverdose az egyik leghíresebb személy Magyarországon, bár ő csak egy ló! Mondta Mr. Horváth.
International Herald Tribun
Fentiek rövid kivonatok a cikkből, komolytalan politikai összefüggései miatt, nincs értelme a kommentárnak. Annak azonban igen, hogy hozzávetőlegesen ekkora súlyt képvisel a magyarság a nyugati demokráciák szemében!
Quiet Depression Sweeps Ukraine
Csendes depresszió járja át Ukrajnát
Few areas of Europe have taken such a body blow from the world economic crisis as the industrial heartland of eastern Ukraine. The area is home to giant enterprises in the steel and metals industry in which orders have dried up nearly completely and prices have plunged almost fourfold. Left, the entrance sign for the Ilyich Metallurgical Combine.
Kevés európai területet érintett, olyan érzékenyen a világgazdasági válság, mint kelet Ukrajna ipari központját. A terület óriás vállalatának az acél és fémművek megrendelései és árai, csaknem teljes egészében a negyedére zuhantak. A képen az Iljics fémipari Kombinát bejárata.
Even by the maximalist standards of the post-Soviet metals industry here, Ilyich is huge: 50,000 employees work in production facilities scattered over more than five square miles in Mariupol, some 75 miles south of Makeevka. Workers have taken an average 30 percent cut in salary to avoid layoffs. Silence has descended over large swaths of production, close to 80 percent of which went to export. In Makeevka, with 400,000 residents, just outside Donetsk, the Kirov factory laid off nearly all its workers in December and January. Now, an average of four people vie for every job. In nearby towns, that ratio soars to 70 or 80 people for every available job, officials say.
A régi Szovjet szabvány valamennyi fémterméke megtalálható itt, hatalmas 50 000 embert foglalkoztató gyártelepe több mint öt négyzetmérföldön terül el Mariopulban, mintegy 75 mérföldre Makijivkától délre. A munkások, hogy elkerüljék az elbocsátásokat 30 %-al csökkentett fizetést kapnak. Csendben, nagymértékű öntvénytermék csökkentést eszközöltek, és megszüntették az export 80%-át.
Makijivka 400 ezer lakosú város mindjárt Donyeck mellett, a Kirov Gyár szinte valamennyi munkását elbocsátotta decemberben és januárban. Átlagban, manapság minden állásra négy ember jut. A környező városokban ez az átlag felszárnyal 70 vagy 80 főre minden egyes lehetséges állás betöltésére, mondja a hivatal.
Sergei Yeryomin, his wife, Tatyana, and thousands of others lost their jobs at the giant Kirov Metallurgicals Factory in Makeevka on Jan. 1. "If we had a leader to lead us out on the streets, we would go," he said, sitting in his living room and wondering how to support his wife; his son, Anatoli, 15; and his daughter, Ekaterina, 8.
Szergej Jeromin felesége Tatjana és sok ezren vesztették el állásukat január elsején a hatalmas Kirov Fémipari Gyárban Makijivkában.
„Ha lenne egy vezetőnk, aki vezetne bennünket az utcán, mi mennénk” mondta a nappaliban ülve és vajon hogy támogatnák felesége, 15 éves fia Anatolij és 8 éves lánya Ekatyerína.
Int. Herald Trib.
Perui indiánok Amazónia védelmében
A kormány helyett az őslakosok tesznek a környezetért
Hatvanöt perui indián törzs lépett fel a kormány tervezeteivel szemben az Amazonas medencéjének és saját érdekeik védelmében. Amazóniai indián törzsek egy hetes tüntetés után megkezdték az útzárlatok feloldását. A hosszú demonstrációra azután került sor, hogy a perui törvényhozás egyik bizottsága elutasított két olyan tervezetet, melyek lehetővé tennék, hogy energiavállalatok hatalmas földterületeket vásároljanak fel, ezzel érintve az őslakosok tulajdonát is.
A bizottsági döntés olyan "támogatást" jelentett, hogy a hatvanöt indián törzs részvételével tartott demonstráció még a szükségállapot kihirdetésekor sem hagyott alább.
Azonban a perui elnök, Alan García szerint a két jogszabálytervezet visszavonása nagyban hátráltatja az általa kidolgozott reformterveket: "Kötelességem figyelmeztetni Peru lakosságát, hogy súlyos történelmi hiba lenne [a törvények elutasítása], mely késleltetné a változást, valamint fenntartaná az agrárközösségek szegénységét és kirekesztettségét akár egy évszázadon át."
A kormány nagyban érdekelt a kőolaj-és földgáz-tartalékok növelésében, hiszen el akarja kerülni az esetleges energiaválságot, sőt Dél-Amerika új energiaellátójává kíván válni.
A tüntetők azonban úgy gondolják, hogy a törvények lehetővé tennék földjeik eladását a nagy energiavállalatok számára. Emellett saját egészségük és a környezet állapotának romlását látják a nagy bányász- és olajvállalatok terjeszkedésében.
A bizottság után a teljes Kongresszus is elutasította a két törvénytervezetet, azonban García elnöknek tizenöt nap áll a rendelkezésére, hogy megerősítse a parlamenti döntést, vagy elutasítsa azt.
Az amazóniai dzsungel a Föld legnagyobb őserdeje, körülbelül 7 millió km2-es nagyságával elfoglalja Dél-Amerika területének 40%-át.
Miért fontos az Amazonas medencéje?
Ahogy világszerte nő az aggodalom a globális felmelegedéssel és Földünk jövőjével kapcsolatban, úgy összpontosul egyre több figyelem az Amazonas térségére. A "Föld tüdejeként" emlegetett Amazónia alapvető szerepet játszik a szén-dioxid megkötésében és az oxigéntermelésben; és ezáltal globális éghajlatváltozás alakításában.
Egy felmérés szerint az esőerdők kiirtása sokkal inkább hozzájárul a világméretű emisszió-növekedéshez, mint például a közlekedés. Brazíliát az ötödik legnagyobb kibocsátóként tartják számon az üvegházhatású gázok tekintetében. Lula da Silva brazil elnök szerint azonban a bioüzemanyag-gyártás miatt nem kell hasonló hatásokkal számolni. Az illegális fakivágásokkal szemben pedig szatellit-rendszerrel védekeznek: ezekkel a műszerekkel könnyen felderítik a bűncselekményeket, és a rendőrségi erők is azonnal a helyszínre tudnak érkezni. Emellett pénzbüntetést szabnak ki azokra, akik az erdő területén illegálisan termesztenek élelmiszernövényeket. A korrupció azonban ebben az esetben is csökkenti a hatósági előírások hatékonyságát.
Míg az elmúlt három évben csökkent a fakitermelés, a szója és más élelmiszerek árainak növekedése után ismét nagymértékben megindult 2007 végén az erdőirtás. Brazíliában például 1985. és 2007. között ötszörösére nőt a szójatermelésre kijelölt földterületek nagysága, főként a növekvő exportigények hatására.
Az Oxfordi Egyetem és a Potsdami Kutatóintézet tudósainak közös tanulmánya szerint az északi sarkvidék után az Amazonas medencéje a második legsebezhetőbb terület a világon, mely otthont ad Földünk állatvilága 30%-ának, melynek köszönhetően Brazília rendelkezik a világ legváltozatosabb természetvilágával.
A régió jövője most még bizonytalan, de a tudósok nagy része egyet ért abban, hogy gazdag flórájának és faunájának, valamint az éghajlat meghatározásában játszott fontos szerepe miatt rövid időn belül ki kell alakítani a megfelelő politikákat megőrzése érdekében, hiszen Földünk tüdejének minden lélegzete minket éltet!
A 6400 km hosszú Amazonas medencéje közel 30 millió embernek ad otthont Dél-Amerika kilenc országában. Legnagyobb hányaduk, vagyis közel 20 millióan Brazília területén élnek.
A tengerparttal nem rendelkező Bolívia területének 65%-a az Amazonas medencéjéhez tartozik. A '90-es években indult meg a nagyfokú erdőirtás miután a kormány 20 millió hektárnyi területet engedett át fakitermelő cégeknek; míg más területeken megindult a szója- és a kokatermelés.
Brazília pedig a '70-es évek óta körülbelül 700 000 km2-t veszített az amazóniai esőerdő ráeső részéből, ennek ellenére még mindig a legnagyobb őserdei területtel rendelkezik. A veszteségek kb. 70%-áért az állattenyésztés, a szójatermelés és az illegális fakitermelés tehető felelőssé. Egyre több tudós állítja azt is, hogy a bioüzemanyag-termelés – melyben Brazília élen jár – egyre inkább a természet rovására megy.
A smaragdban, aranyban és ezüstben gazdag Kolumbiában pedig a kokain előállítása van rendkívül kedvezőtlen hatással a környezetre.
A '60-as évek gyors ipari növekedése Ecuadorban is az őserdő nagy részének kipusztításához vezetett, mely legfőképpen a mezőgazdasági növekedéshez, a kőolaj-termeléshez, az illegális fakitermeléshez és az autópálya építéshez kapcsolható.
Francia Guyana kétszázezer fős lakossága főként a tengerparton él, hiszen területének nagy része, csak hajóval járható. Az 1966-ban Nagy-Britanniától függetlenedett Guyana háromnegyed részét őserdő borítja, így az itt élő őslakosok nagy részének élete az erdőtől függ. Az országban nagymértékű a szegénység, a bűnözés és a kábítószer-kereskedelem aránya. Suriname, volt holland gyarmat kevesebb mint fél millió lakosa is főként a tengerparton és a fővárosban él, mindössze 5%-uk lakóhelye az őserdő.
A természeti erőforrásokban gazdag Peru területének közel 60%-át borítják az Amazonas erdei, ahol a fakitermelés aránya igen alacsony a többi országhoz képest. Az erdőirtás fő oka itt is a kereskedelmi és mezőgazdasági érdekek szolgálata, valamint a kokatermesztés.
A rendkívüli kőolajtartalékokkal rendelkező Venezuela déli részén található őserdőket egyre inkább fenyegeti az urbanizációs fejlődés, ám hivatalosan az ország 35%-át védett területté nyilvánították, azonban ez nagyrészt csak papíron létezik, a bányászat és illegális fakitermelés tovább folyik. Hugo Chávez elnök még az őslakos indiánok helyzetének javítására is megindított egy programot, a híres indiánvezérről elnevezett Guicapuro-missziót.
Bár Venezuelának csupán kis szeletét teszi ki az Amazonas ráeső területe, éppen kis területének és elszigeteltségének köszönhette, hogy eddig nagymértékben megőrizhette érintetlenségét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy itt nincsenek égető problémák. Az egyik legnagyobb vitát a Venezuelát és Argentínát összekötő gázvezeték terve váltotta ki 2006 januárjában. A környezetvédelmi előírások betartása akár meg is duplázhatja a beruházás költségeit.
Két hónapos, halálos áldozatokkal is járó kormányellenes tüntetéseket követően a perui kormány meghátrált. Össztársadalmi nyomásra Yehuda Simon miniszterelnök bejelentette, hogy visszavonják az állami kézben lévő őserdők privatizációját lehetővé tevő rendeletcsomagot és pár héten belül lemond tisztségéről.
Április 9-én vette kezdetét a dél-amerikai ország újkori történelmének legnagyobb kormányellenes tüntetés sorozata. Az országos tömegmegmozdulásokat az váltotta ki, hogy a múlt évben Alan García perui elnök nyomására a parlament elfogadott egy rendeletcsomagot, amellyel lehetővé vált az értékes őserdők privatizációja - elsősorban a nemzetközi nyersanyag kitermelő mamutvállalatok számára, amelyek az elnök vélekedése szerint Peru gazdaságának fő támaszai. A rendeleteket már megvitatásuk során számos kritika érte a parlamentben, több politikus alkotmányellenesnek titulálta, mondván hogy az érintett indián lakosság megkérdezése nélkül döntenek a lakóhelyükről. Emellett ezekkel a rendeletekkel csak a multinacionális cégeknek kedveznek, a földek külföldi kézbe adását segítik elő, hangsúlyozták. Az elnök ennek ellenére kitartott elképzelése mellett, mint mondta a gazdaság további élénkítése érdekében szükség van a külföldi magánbefektetéseket Peruba csábítani. Ez az erdőprivatizáció az USA-val tavaly megkötött szabadkereskedelmi egyezmény egyik eleme, aminek fényében minden szektort meg kell nyitni az amerikai törekvések előtt az elnök által hirdetett neoliberális gazdaságpolitika jegyében. Az erdő- és vízprivatizáció elleni tüntetések mindennaposakká váltak országszerte. Az indián vezetők a megmozdulások élére álltak és utakat, folyókat zártak le. A múlt héten már véres összecsapásokra is sor kerültek Bagua városában, több mint 30 halálos áldozattal. A nemzeti és nemzetközi közfelháborodás nyomására a perui kormány kénytelen volt egy széleskörű egyeztető bizottságot összehívni, és tárgyalásokat kezdeményezni a tüntetőkkel. A hétfői megbeszélést követően Yehuda Simon perui miniszterelnök több minisztere társaságában bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi a nagy vihart kavaró rendeletek hatályon kívül helyezését, és egyúttal közölte, hogy lemond posztjáról néhány héten belül, amint békésen rendeződik a helyzet.
"Sok lúd disznót győz"
A miniszterelnök mellett Alan García elnök egy, a perui nemzeti televíziónak adott nyilatkozatában elismerte, hogy hiba volt, hogy nem tárgyalt az indián lakossággal az otthonuk eladásáról, és sajnálatát fejezte ki az erőszak miatt, de nyugalmat és bizalmat kért a lakosságtól. A kormánybeterjesztésnek megfelelően csütörtökön a parlament hatályon kívül helyezte a privatizációs rendeleteket.
Ezzel gyakorlatilag véget ért a közel 70 napja tartó indián lázadás, amellyel az indiánoknak sikerült megvédeniük földjüket, erdeiket a kormány által preferált multinacionális nyersanyag-kitermelő cégekkel szemben. "Ez egy történelmi nap Peru minden indiánja és minden népcsoportja számára!” - értékelte az elért eredményeket Daysi Zapata indián vezető, a Perui Őserdők Fejlődésért Egyesület alelnöke. Számos politikai párt üdvözölte a kormány döntését, és további lépéseket várnak az elnöktől.
Isaac Mekler, a Nemzeti Párt képviselője élesen kritizálta a miniszterelnököt és kormányát, mint mondta szomorú, hogy 50 véres tiltakozással teli napnak kellett eltelnie, mire megértették, hogy valami baj van Amazóniában. A BBC Mundonak adott nyilatkozata szerint nem csak a miniszterelnöknek kellene távoznia, több miniszterének is követnie kellene. "Újfajta személetre van szükség, olyan új emberekre, akik megálljt tudnak mondani a nagy bányászati cégeknek, hogy ne szennyezzék tovább a folyókat az indián lakosság rovására.” A parlamentben felállítottak egy vizsgálóbizottságot is, hogy az feltárja, kit terhel felelősség kormány részéről a Baguaban lezajlott véres eseményekért.
Ugyanakkor nem mindenki látja egyértelmű győzelemnek az elért eredményeket. Martín Tanaka politikai elemző szerint "a rendeletek visszavonás semmilyen értelemben nem jelent tényleges előrelépést Amazóniának és problémáinak. Ez tulajdonképpen a korábbi status quo-hoz való visszatérés, ami igencsak siralmas állapot volt.” Emellett kritizálta a kormány hozzáállását is a tüntetések során, "a kormány elszigetelte magát, nem volt tekintettel a lakosság kívánalmaira, fennhéjázó módon lebecsülte a társadalmi problémákat.” Tanaka a jövőre nézve elég borúlátóan vélekedik, "félek, hogy a rendeletek visszavonása csupán egy taktikai visszalépés volt és az elnök tovább folytatja ugyanazt az utat, amin eddig járt. És ez komoly veszélyt jelenthet az elnökségére és az ország stabilitására is.” Ezzel cseng össze, hogy García elnök bejelentette, hogy új párbeszédet kezdeményez új jogszabályok kidolgozására az őserdők védelméről és a jövőbeni bányászat engedélyezéséről az adott területeken - mintegy helyettesítve a visszavont rendeleteket.
Ha García elnök továbbra is folytatja a külföldi mamutvállalatokat érdekeit szem előtt tartó, neoliberális politikáját az könnyen a Latin-Amerikában ismerős pályára állíthatja az országot. Nem is kell olyan messzire menni, elég a szomszédos Bolíviára tekinteni, ahol Evo Morales elnök egy hasonló, a bolíviai ivóvíz privatizáció miatt kirobbant össztársadalmi tiltakozás után vezette sikerre az elégedetlen indián lakosságot. Lehet, hogy ha nem lesz komoly változás, az ébredő Perui indiánok is magasba emelik a „chávezi forradalom” zászlaját - Morales bolíviai elnök hathatós támogatásával - és újabb ország válik a Chávez vezette "neo-szocialista” társulás tagjává.
Honduras kilépett az AÁSZ-ból - Beláthatatlan következmények
Gazdasági Rádió, 2009. július 4. 11:30
Felmondja az Amerikai Államok Szervezetének Alapokmányát, és azonnali hatállyal kilép a szervezetből Honduras- jelentette be a külügyminiszter-helyettes.
A szervezet főtitkára azt közölte hogy felfüggeszti Honduras tagságát. Ezzel az ország fontos pénzügyi támogatásoktól esik el. Az amerikai államok integrációs szervezete szerdán 72 órát adott a közép-amerikai ország új vezetésének, hogy helyezze vissza hivatalába az államfői tisztségből elűzött Manuel Zelayát. Honduras elűzött elnöke nyugalomra szólította fel honfitársait, és polgári engedetlenséget javasol az új kormány ellen.
A közép-amerikai ország elnökét múlt hétvégén távolították el puccsal a hatalomból. Noha a világ vezető hatalmai Zelayát támogatják, Honduras-ban a társadalom nagyobb része üdvözölte a politikus menesztését. Zelayának amiatt kellett távoznia, mert népszavazást akart az alkotmány módosításáról, annak érdekében, hogy újra megválaszthassák. A honduras-i törvények szerint ugyanis csak egyetlen ciklus erejéig lehet valaki elnök. A referendumot alkotmányellenesnek minősítette a honduras-i törvénykezés, és a hadsereg is ellenezte azt. Zelaya ezután már azt mondta, hogy nem akar újra elnök lenni, mindössze hivatali idejét szeretné kitölteni, vagyis januárig maradna államfő. A honduras-i parlament azonban azzal fenyegette meg, hogy hazatérése esetén azonnal letartóztatnák.
Közben az Amerikai Államok Szervezete küldöttséget küld Hondurasba, hogy diplomáciai megoldást keresnek a belpolitikai válságra. Az Európai Unió tagállamai úgy döntöttek, hogy visszahívják nagyköveteiket Hondurasból. A venezuelai elnök felfüggesztette az olajszállítást Hondurasnak, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a közép-amerikai országra a hatalomból eltávolított elnök visszahelyezése miatt. A következő olajszállítmányt a jövő héten indították volna útnak Hondurasba. Hugo Chávez azt mondta, hogy a szállítás felfüggesztésének egyik hatása az lesz, hogy megemelkedik a benzin ára Hondurasban.
A római La Repubblica szerint egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi lesz a kimenetele a hondurasi válságnak. Barack Obama amerikai elnöknek két problémával kell megbirkózni. Egyfelől azon kell munkálkodnia, hogy újra "helyreállítsa a 'demokratikus legitimitást" Hondurasban. Másfelől meg kell akadályoznia, hogy a puccs utáni válság most megerősítse Hugo Chávez venezuelai elnök befolyását Latin-Amerikában.
Kommentem:
A befűzött magyar tájékoztatás nem mond igazat, ellent is mond önmagának! De hát mit tegyünk az alkalmazott médiáknak már csak ilyen seggnyalóknak kell lenniük!
Az ugyanis, ha tudja, hogy a társadalom nagyobb része üdvözölte eltávolítását, miért folyamodott volna népszavazáshoz, amelytől hatalma megerősítését remélte.
Biztos vagyok abban, hogy nem lesz válság! A nyugat megtalálja a módját, hogy Hondurasban ne legyen gazdasági visszaesés, titokban támogatni fogják, mint ahogyan Chilében történt, hivatalosan, pedig elítélik a puccsot.
Megyeri Mihály
Új gazdasági világrendet sürget a Pápa
By RACHEL DONADIO
Published: July 7, 2009
VATICAN CITY — Pope Benedict XVI on Tuesday called for a radical rethinking of the global economy, criticizing a growing divide between rich and poor and urging the establishment of a “world political authority” to oversee the economy and work for the “common good.”
He criticized the current economic system, “where the pernicious effects of sin are evident,” and urged financiers in particular to “rediscover the genuinely ethical foundation of their activity.”
“One of the things he’s saying is that the global economy is escaping the power of individual states to regulate it,” The encyclical also contained elements “very critical” of how the International Monetary Fund and the World Bank “have required cuts in social spending in the third world.”
He also called for “greater social responsibility” on the part of business. “Once profit becomes the exclusive goal, if it is produced by improper means and without the common good as its ultimate end, it risks destroying wealth and creating poverty,” Benedict wrote in his new encyclical, which the Vatican released on Tuesday.
A Pápa újból üzent
Július 07.-én kedden a G8-ak szerdai találkozóját megelőzően XVl.Benedict pápa újból üzent a világnak!
Üzenetében felhívta a figyelmet a világgazdaság radikális újragondolására, kritizálva a növekvő különbséget szegények és gazdagok között, sürgetve a politikai erőket a közjó megteremtésére.
Kritizálta továbbá a pénzügyi gazdasági rendszert, „ahol a bűn veszedelmes hatásai nyilvánvalóak”, figyelmeztette a befektetőket, fordítsanak megkülönböztetett figyelmet
„és fedezzék fel újra az őszinte, valódi etikai alapokat munkájukban”
„Egyike a dolgoknak, hogy a globális tőke menekül az egyes államok szabályai alól” mondja a Pápa, de az Enciklika tartalmazott kemény kritikát, pld. Az IMF És a WB. ”hogyan követeli meg a harmadik világtól a szociális kiadások csökkentését”
Felhívta továbbá a figyelmet a „nagyobb mértékű szociális felelősségre” a kereskedelmi
ügyletekben. „Az egyszeri profit válik az exkluzív céllá, amely érdemtelen javakat hoz létre közjó nélkül, amelynek a végső kimenetele lehet a jólét romba döntése és a szegénység megteremtése” írta enciklikájában a Pápa.
Pénteken a 8-ak olaszországi találkozója után a Pápa elvárja Mr.Obama látogatását is!
fordítás
Debr. 2009.- júl.-08.
Megyeri mihaly
Tudjátok, hogy Ők tudják?
Mindig mindent lehallgatnak
Echelon, a globális kémrendszer
Boldog tudatlanságban éltek a nyugat-európaiak: sokáig elhitték, hogy észak-amerikai szövetségeseik csak a demokrácia védelmében hallgatnak le ezt-azt. Nyilván a vasfüggöny mögötti államokat és a beszivárgó kémeket. Csak páran tudtak arról, hogy az USA és Anglia már 1946-ban megegyezett: felhasználva egymás kémrendszereit, együtt hallgatnak le minden barátot és ellenséget. Ebből a titkos harmóniából nőtt ki az Echelon, a világ legnagyobb lehallgatórendszere - és máig is vígan működik.
Fél évszázadon át tagadták az érintett kormányok, hogy létezne a közös kémkedésről szóló szerződés (UKUSA, lásd keretben). Pedig ahhoz már réges-rég csatlakozott a három másik angol anyanyelvű nemzet (Ausztrália, Új-Zéland, Kanada). Ilyen szolid internacionalista alapokra épült a világ legnagyobb, globális lehallgató- és adatelemző rendszere, az Echelon - persze az USA vezetésével.
De még a kiszivárgott hírek dacára is erős túlzásnak tűnt, hogy néhány titkos létesítménnyel le lehetne hallgatni Földünk teljes rádiós kommunikációját és a nemzetközi telefonkábeleket. Ha egy titkosszolgálat mégis így tenne, vajon mi a csudát kezdene az irdatlan adathalmazzal?
Ez nem összeesküvés-elmélet
1976 óta - amikor Winslow Peck volt ügynök kitálalt az Echelonról - tudhatnánk a választ: speciális számítógépek azonnal átválogatják a világ minden táján gyűjtött anyagot. Ez önmagában nem különleges, hiszen a módszert sok titkosszolgálat kipróbálta - önállóan. Csakhogy a globális lehallgatás egyúttal globális elemzést jelent: az öt UKUSA-tagország felderítői távolról is be tudják vinni egymás komputereibe a kulcsszavakat, és az eredményhez tüstént hozzájutnak. Tehát nem nyers adatokat cserélgetnek, hanem virtuálisan jelen vannak minden lehallgatóállomáson - szigorúan védett számítógép-hálózatuk révén. Egyébként az Echelon belső hálózata 1995-ig nagyobb volt, mint a teljes internet...
Mindez mégsem nyugtalanította a titkos paktumból kihagyott országok kormányait, így az Európai Unió tagjaiét sem - egészen addig, amíg 1992-ben kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálat (NSA) könnyedén hozzáfér kereken 120 ország titkosított diplomáciai üzeneteihez. Ugyanis a legelterjedtebb kormányzati kódoló gépeket, a svájci Crypto cég feltörhetetlenként eladott gyártmányait eleve manipulálták, német és amerikai szakemberek közreműködésével.
Addigra megerősödött az a gyanú is, hogy az NSA, az Echelon legfőbb irányítójaként gazdasági kémkedést is folytat - főleg azóta, hogy a Szovjetunió összeomlásával kifogyott az igazi ellenségekből. Ennek látta kárát többek közt a francia Thomson-Alcatel és az uniós együttműködéssel készülő Airbus exportja. Az Európai Parlament kezdte komolyan venni az Echelonról összegyűlt leleplezéseket.
IPM
hello, who would win in the Champions League? Barcelona or Real Madrid?
[url=http://medsonlinenoprescription.net/category/antibiotics]buy antibiotics online[/url]
hello, who would win in the Champions League? Barcelona or Real Madrid?
[url=http://medsonlinenoprescription.net/category/erectile-dysfunction]erectile dysfunction pills[/url]
Írások 11;1956 os mártírok újratemetésén mondott Orbán beszéd. 1989 június 16.Himnusz a kapitalizmusról A Bajnai beszéd kritikája. 2009 június 27. Operaház, Poloskafészek
Írások 12;Az ördög bankára, A kínai gazdaság 2009 október, Pénzmosás magyar módra, Előrejelzés 2010 - re,
Írások 13: Új korszak? Nacsak?! Már megint a megváltók.Új szocializmus.Rabló, tolvaj országok. Soros Úr tudománya.
Írások 14:A messiás. Az elégedetlen államfő. Orbán Viktor újévi köszöntője. Nyugdíjemelés. HÚSZ év. Parázslik a gyűlölet. Nem a kufárok földje. Cenzúra? Cenzúra 2.
Írások 15: Kilátszik a lóláb. Sok a jóból!, Nem kell forradalom! Vádolok! Kortesbeszéd. Hogy történhetett meg? Rendszerváltók és törvényhozók. Nem szabad amerikást játszani! A jövő társadalma.
Írások 16:Cenzúra 4, Vétkesek és bűnösök kitartása, Ne játszuk meg Amerikát, Jogos tulajdon, Élelmünk és italunk, Ideológiai csapda,
Írások 17: Rosszul kezdődik, Bizonyíték, Változatlan Új korszak, Birtokba veszik Magyarországot?, Új korszak új népkábítás,Új alkotmány?, Kudarc vagy siker?, Már megbocssatok,
Írások 18 ;730 napostürelmi időszak, Munkahelyteremtés magyar módra, A forradalmi kormány 30 napj, A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, Mikor a nyúl viszi a puskát, Eleget loptunk, legyen béke, Aggódom, Ne csak nézz, láss is! Csinnadratta.,
Írások19; Tolvajok törvénykezése, Nem mondtátok, hogy... , Ázsiai zsákutca, A lecsó népies étel, A haza felemelése a tét, Mint a lakmuszpapír, Ha látnám. Tömeggyártás, válságágazatok,
Írások 20;Hazugságok látomások ígéretek, Tudás és tulajdon, Cenzúra a javából, Nem jó Ómen, A Médiatörvény figyelmébe, Felül kell vizsgálni, Az Elnök Új Évi köszöntője,
Írások 21;Higgyék el nekem, Egy hazug ember, Mielőtt alkotmányoznátok..., A demokrácia bizonyítványa, Államadósság, Boszorkányüldözés és kutyakomédia,
Írások 22;Megjegyzések, Megjegyzések 2, Bin Ladenek vannak és lesznek, Líbia támogatja Khadafit, Imperialista kísérlet Líbiában,
Írások 23; Megjegyzések III., Nyílt imperialista agresszió, Ajánlás
Írások 24; Újabb hírek Líbiáról, A haza bölcsei, Süketelések, NATO tömeggyilkosság Líbiában, Az országmentő "LutherOrbán", Ahogy az meg van írva, Spanyolviasz.
AJÁNLOM AZ OLDALT
"Elnök elvtárs, ugye, szólíthatjuk így?" – Raúl Castrót így köszöntötték tegnap Moszkvában. Vlagyimir Putyin Oroszországának sikerült elérnie Kubával és Hugo Chávez Venezuelájával, amiről a Kreml szovjet vezetői legfeljebb legmerészebb álmaikban képzelődtek: elkezdték meghódítani az Egyesült Államok hátországát, Dél-Amerikát. A modern kor abszurdja, hogy mindezt Moszkva a kubai forradalmi eszmék jegyében, de merőben kapitalista módon teszi.
Súgó
