Tartalom

Népfelség és szuverenitás

Korunk kapitalizmusa

Kapitalista csapda

Alkotmányos tulajdon

Bűnösöket keresek

Szocializmus

 Népfelség és szuverenitás

A 2010. évi (Magyar) költségvetés

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Az első Magyar alkotmány is demokratikusabb volt ennél a „fogalmazványnál”! (Aranybulla, II. András 1222)

Hogy, is van, akkor?

//megyerimlapja.gportal.hu/portal/megyerimlapja/image/gallery/tn_1252420893_40.jpg

Amíg a parlamenti pártok csak a későbbiekben tekinthetik át, s kezdhetnek vitát a jövő évi költségvetés teljes tervezetéről, addig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió képviselői azt már részleteiben is ismerik. Az IMF és az unió hazánkban tartózkodó küldöttsége már elemezte a Pénzügyminisztérium munkatársaival a 2010-es büdzsé számait, s – több hazai társadalmi és érdekképviseleti szervezettel ellentétben – úgy tűnik, nem kifogásolta őket: a valutaalap szakértői szerint az idén és jövőre is tartható a költségvetés hiánycélja. A kormány szerint a makrogazdasági pálya többi számán sem kell változtatni, így erre az évre továbbra is 6,7, míg jövőre 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel kalkulálnak.

(Hírlap)

 Csak, hogy tudjuk, hogy, hogy van!

 Megyeri Mihály Debrecen. Szeptember – 08.

                         Korunk kapitalizmusa

                                                         Szándékos képzavar

                                      A szocializmus nem kommunizmus

 Korunk kapitalizmusa egyre sűrűbben keveredik nagyobb és még nagyobb bajba, ennek érdekében minden lehető eszközt megragad, hogy igazolja önmagát, hogy konzerválja társadalmi, termelési viszonyait. Garantálja a társadalmi rendszer haszonélvezőinek további jólétét és hatalmát.

Ennek a törekvésnek egyik legfontosabb eszköze az ideológia, a tömegek tudatformálása.

Ezért fontos és óriási jelentőségű, az iskolai alapoktatástól kezdve a felsőoktatási intézményekig bezárólag, a sajtó, a tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió, számítógép) birtoklása, irányítása.

 Melyek korunk kapitalizmusának fő és egyre sűrűbben bekövetkező bajai?

Csak a legfontosabbak, de éppen elegendőek ahhoz, hogy indokolja a változás szükségét, de a mikéntjét is.

 1., A termelőeszközök zömének (tőke) magántulajdona kizárja a teljes foglalkoztatottságot. Hiszen a tulajdon önmagában is kirekesztő intézmény, termelőeszközök esetében, pedig csak szigorúan a működtetéshez szükséges létszám hozzáférését engedi meg a haszon megszerzése érdekében.

 2., A tudományok termelőerővé válása tovább növeli a munkából kirekesztett tömegek nagyságát! (Automatizáció, új technológiák, új, nagyobb termelékenység sokoldalú termelőeszközök, új anyagok, stb.)

 3., A 2 pontból következően tömegtermelés versenye, csak a profit érdekeltsége! Folytatása megbontja a kínálat kereslet egyensúlyát, (de a magánérdek a profitérdekeltség ezzel mit sem törődik, kis hal, nagy hal elv) túltermelési válságok következnek be.

 4., A 3 pont egyenes következménye a „pénzügyi válság”, mikor is a felhalmozott eladatlan készletek, és a munka nélkül maradt tömegek, adósságként jelennek meg.

(Az eladatlan készletek tartalmazzák az egyszer már kifizetett anyagot és az előállítás költségeit, a munka nélkül maradt tömegeknek, pedig enni és lakni kell! Nincs újratermelés nincs forrás!)

 5., A  kapitalista társadalom osztálytársadalom, ennélfogva kirekesztő. Nem lehet társadalmi béke, esélyegyenlőség, közmegegyezés, és szolidaritás. Ez még akkor is így van, ha a termelőeszközök tulajdonosai részvényesek, mert hiszen a nyereség nagyobb része a részvényesek osztaléka lesz, a társadalom helyett, amelynek tagjai között az értékeket előállítók is ott vannak!

 Félelem és manipuláció.

Ezzel természetesen legalább annyira tisztában vannak, régtől fogva tudják, olyannyira, hogy mint az írásom kezdetén említettem, a mentális manipulációt már gyermekkorban, az iskolában elkezdik.

Majd a demokráciák állampolgára szinte egész életén át, a sajtóból, médiából naponta meggyőződhet a világ más országaihoz képest, páratlan állampolgári lehetőségeiről.

Korunk kapitalizmusának alapvető hazugsága, demagógiája, egy a valóságban nem létező eszme, amelyet valóságként állít be, és ebbe a fogalomba illeszti, helyezi el minden további érvelését a kapitalista társadalom mindenek felettiségét!

Ha pedig már az alapgondolat hamis, és hazug, ebből következően, minden erre épülő magyarázat sem lehet más, mint, hazug és hamis! Tételesen nyomon követhető, materiálisan igazolható!

A kinyilatkoztatások és a cselekedetek ellentmondásaiban, azok eredményeiben!

Egészen leegyszerűsítve, bort iszik, és vizet prédikál.

 Ez az alapeszmény a szabadság (freedom), amely fogalomba illeszti a polgári ideológia az egyéni és csoportérdekeket (tulajdon és vállalkozás), amely nem egyéb, mint a közösség tagadása.

Ebből származtatja aztán a szabad vállalkozást (free enterprise), és a tulajdon szentségét (sacred property) is.

Vagyis szentesíti a magántulajdon alapú tőkefelhalmozást (termelőeszközök, pénztőke), amely a tulajdon hatalmát, kényszerét jelenti, a tőketulajdonnal nem rendelkezőkre, az értékteremtőkre, vagyis az alkalmazottakra, akik munkájukért cserébe, bért, fizetést kapnak.

Az eladási ár és a termelési költségek közötti különbözet a haszon, a profit.

A tőketulajdonosok, vagy (részvényesek) ehhez befektetéseik révén munka nélkül jutnak hozzá.

A pénztőke működése esetében, egy alapítóösszeg mellett kölcsön vesznek (betétesek pénzét kezelik) és kölcsön adnak! A kamatkülönbözetből tartják el magukat és a hivatalt!

Itt is a tulajdonosok azok, akik munka nélkül jutnak jövedelemhez!

 Közszájon forog még, korunk kapitalizmusára használt, mintegy szociális gondoskodásaként aposztrofált, a kirekesztettek és munkanélküliek segélyezéséből származó kifejezés, a szociális piacgazdaság. Szánalmasan nevetséges.

 Azt gondolom, kár lenne többet fecsegni a kapitalista gazdaság működéséről, mert a lényege leegyszerűsítve a fentiekben leírtak szerint működik.

Ebből a kis összefoglalóból azonban az is világosan kitűnik, hogy kiknek van félelemre okuk a polgári demokráciákban! Ha a félelem nem jelent mást, csak annyit, hogy a kényelmes élet megteremtését csak munkával lehet elérni, sokuknak van félnivalója!

 Ezek az emberek viszont jelenleg a kapitalista demokráciák urai, irányítói! Nem engedhetik meg, hogy világos és tiszta képet lásson a társadalmuk saját társadalmukról sem, még inkább, pedig egy igazságosabb társadalomról.

Ezért kezdik el már az alapfokú oktatásban és nevelésben a gondolatok befolyásolását egészen addig, míg ezek a hamis ideák, szinte meggyőződéssé nem érnek!

Az amerikai (USA) állampolgár ma azt gondolja magáról és hazájáról bárhová is kerül a világon, hogy ő és az ő hazája, a világ legszabadabb, legokosabb, legerősebb, legszebb országa és polgára a világon!

És azt tudja a szocializmusról, hogy ott mindenki egyenlő, hogy ott minden közös, hogy akinek más véleménye van, azt börtönbe zárják, rettentő szegénység és robot van estétől reggelig! Totalitárius önkényuralmi rendszerről és kommunizmusról beszélnek!

Azt sem tudják mi fán terem a szocializmus, mert nem is tudhatják! Nincs kitől megtudni.

 Ez a szándékos képzavar, mert ezeket a szörnyűségeket senki nem akarja.

 Ezért én most leírom. A szocializmus nem kommunizmus!

 A szocializmus olyan közmegegyezésen alapuló osztálynélküli társadalom, ahol kötelező és teljes körű foglalkoztatás van. A termelőeszközök túlnyomó része, a bankok teljes egészében állami tulajdonban vannak. A társadalom alapja a munka, elosztás a közösség megítélése szerint demokratikusan, megérdemeltség szerint! Kötelező és ingyenes alapfokú oktatás, ingyenes közép és felsőfokú képzés. Teljes körű társadalom és betegbiztosítás.

A szocializmusban lehetnek tőketulajdonnal rendelkező vállalkozók, mindaddig, míg a közösség az állam érdekeit nem sérti. A szocialista rendszer elismeri a munkával szerzett tulajdont, az öröklés jogát.

Szükségét érzem, hogy leírjam, mert egyszer ez már megvalósult Magyarországon, kizárta az ingyenélést, megszüntette a fenyegető bűnözést, biztos megélhetést, tervezhető jövőt, szociális biztonságot jelentett!

Mindezeket mi 40 éve 1968 – ban elmondhattuk!

 A mai harmincéveseket már a fenti képzavarra oktatták és nevelték

 De azért mi látjuk, látnunk kell, hogy az USA – nak még tíz évbe és 856 milliárd dollárjába fog kerülni, ha egyáltalán meg tudja valósítani, amelyet Magyarország már 1968 – ban megvalósított, vagyis a teljes betegbiztosítást!

A szabadság országában, ebben az évben lőtték agyon Martin Luther Kinget, ebben az évben léphetett fel színes bőrű olyan tömegközlekedési járműre, ahol fehérek utaztak.

 Azért ebben az országban él ma 37 millió amerikai szegény is, 13,5 millió munkanélküli,

és 53 millió egészségbiztosítás nélküli ember is, de a biztosítottak között is százezrek halnak bele gyógyítható betegségekbe, mert a teljes körű biztosítást ők sem tudják megfizetni, ugyanis ebben az országban is kapitalizmus van

 És azt is látnunk kell, hogy ezek a fejlett kapitalista demokráciák kihasználva technikai, technológiai, financiális fölényüket, multinacionális tőkekivitel formájában, könyörtelenül újra gyarmatosítanak, újra kihasználják a fejlődő országokat, tovább gyarapítva gazdagságukat, ha kell mindenáron, fegyveresen is folytatják hatalmuk kiterjesztését!

 Így látom én 2009. szeptember 18.-n korunk kapitalizmusát!

 Megyeri Mihály

                                     Kapitalista ideológiai csapda

                                Polgári huncutság 

Ördögi terv? Összeesküvés, vagy csupán spontanitás? Totális eszmerombolás az árulók segítségével? Vagy, csak az árulás ára?

A Keletközép Európai rendszerváltó államok csatlakozása az Unióhoz, mintegy tíz – tizenöt éves folyamat volt!

A kiáltott kettős jelszó „szabadság és jólét” mögött, (a sok mellékes mellett) két alapvető feladatot kellett a rendszerváltóknak megvalósítani a csatlakozás feltételeként.

A szocialista tulajdon viszonyok helyett a piacgazdaság feltételeinek jobban megfelelő magántulajdonra épülő gazdaságot kellett létre hozniuk!

(Micsoda maszlag, mintha azt mondanám, hogy a fehér ember nem futballozhat fekete bőrűvel! Alapos indokoltsága volt ennek a lépésnek is, csak nem a hivatkozott indok!)

A jogi, intézményi és egyéb koordinációs feladatok mellett, a nem említett, de a rendszerváltozások másik alapvető feltétele volt, hogy a változásokat a társadalom tudomásul vegye!

Nos ez az, amire én a címben utalok! Mert ha nem is rajong ezért az új társadalomért, de legalább utasítsa el a régit! (mármint a szocializmust)

 Nos, tehát nézzük meg, az elmúlt húsz évet, úgy igazán nagy léptekkel, kormányonként csak egy, két mondatban, hogy jobban rá lássunk a történések lényegére!

Antall, Boross és az MDF párt nevével fémjelzett 1990 – 94 időszak. Teljes gőzzel beindult a privatizációs harács. Gyárcsődök Csepeltől a Digépig, kárpótlási törvény, olajszőkítés, és taxis sztrájk, évi 20%-os infláció!

Az MSzMP- ből alakult névbitorló árulók csapata Horn Gyuláék  MSzP néven 1994-98 folytatták, ahol Borossék abbahagyták! Az infláció az égbe csapott, a szociális gondokat kezelni kellett valahogy! Bokros Lajos és az áruló MSzP nevével fémjelzett megszorítások, a szegényeket is megnyomorította, mandátumuk időszakában!

Nos ekkor kezdődött a pufajkázás, a komcsizás, a bolsizás, a kommunistázás, a totalitárius önkényuralom emlegetése azok szájából is, akik ismerték a valóságot!

A Bokros keserves és izzadtságos pénzét azonban nem becsülte meg, de nem is enyhítette az okozott nyomorúságot Orbán és Torgyán 1998-2002 inkább elpancsikálták, a Széchenyi tervre és a mezőgazdaság támogatására. Eltörölték a méltányossági nyugdíjemeléseket, Karácsonykor még 80-ezres sor várt segélyre a szociális minisztériumban!

Következményeként természetesen, újra az árulók kerültek hatalomra. Csakhogy megint üres kasszával indult a kormányzás és nem akármilyen örökséget vettek át! A szorító szociális gondokat enyhíteni kellett, az Uni-ós csatlakozáshoz a fejlesztéseket finanszírozni (úthálózat). Meggyesi  bele is bukott ebbe, Gyurcsány váltotta,  aki ugyanúgy hitelfelvételekkel folytatta, amelyet még a gazdasági világválság is megfejelt, az újabb hiteleket, pedig a valutaalap, csak feltételek árán folyósította! Ezeket a feltételeket az árulók kormányzata elfogadta és végrehajtotta. Az ország valutáját leértékelte, jelentős kiadáscsökkentő intézkedéseket léptetett életbe, amely elsősorban megint a szociális és improduktív ágazatokat sújtotta!

Tehát a gazdaság, a kizsákmányoló gazdaság helyreállításának feladatát, vagyis a népnyúzást, ismét a bitorolt nevet viselő árulók valósították meg!

A média és a politika továbbra is baloldalnak, szocialistáknak nevezi őket, hiszen ezt a nevet viselik! Valójában azonban, ezeknek az árulóknak annyi közük van a szocializmushoz, és a szocialista eszmékhez, mint a Dalai Lámának a Marxizmushoz. Ha a nyugat európai szociáldemokrácia, a kapitalizmus kiszolgálója, a szocialista gondolat és gyakorlat árulója, akkor ezek a „szocialisták” a szocialista gondolat és gyakorlat Hóhérai!

Óriási kárt okozva ezzel a szocialista ideológiának, és a már megvalósult gyakorlatnak, amely nem volt utópia!

A világban ma is működő szocializmusok, összehasonlíthatatlanul sikeresebb és kiegyensúlyozottabb, igazságosabb társadalmak a kapitalista gyakorlatnál.

A Bajnai „szakértői” kormány népnyomorító intézkedései, csak a „szocialista” többség egyetértésével történhetett meg, amely csak a Bokros Lajos féle népnyúzáshoz hasonlítható, amely szintén „szocialista” kormányzás alatt történt!

Mit gondoljon, akkor a szegény kifosztott nép?

Most, miután újra megnyomorítják a szegényeket, újra indult, a pufajkázás, a komcsizás, a bolsizás, amelynek népnyomorítását ezek után nem kell bizonygatni!

Különösen nem kell a munkavállalók derékhadát alkotó mai harminc éves korosztálynak, akik már ezeken a hazugságokon, népbutításokon, történelemhamisításon nőttek fel.

Zárómondatként, hogy a mai fiatal felnőtt korosztály is tudja, mit jelent a szocialista társadalom. (Mert nekik mást tanítottak, és mást mondtak. A hazug „szocialista” árulók segítségével, pedig azt akarják bizonyítani)

A szocializmus nem kommunizmus!

A szocializmus olyan közmegegyezésen alapuló osztálynélküli társadalom, ahol kötelező és teljes körű foglalkoztatás van. A termelőeszközök túlnyomó része, a bankok teljes egészében állami tulajdonban vannak. A társadalom alapja a munka, elosztás a közösség megítélése szerint demokratikusan, megérdemeltség szerint! Kötelező és ingyenes alapfokú oktatás, ingyenes közép és felsőfokú képzés. Teljes körű társadalom és betegbiztosítás.

A szocializmusban lehetnek tőketulajdonnal rendelkező vállalkozók, mindaddig, míg a közösség az állam érdekeit nem sérti. A szocialista rendszer elismeri a munkával szerzett tulajdont, az öröklés jogát.

Szükségét érzem, hogy leírjam, mert egyszer ez már megvalósult Magyarországon, kizárta az ingyenélést, megszüntette a fenyegető bűnözést, biztos megélhetést, tervezhető jövőt, szociális biztonságot jelentett!

Mindezeket mi 40 éve 1968 – ban elmondhattuk!

Debrecen 2009-09-20

Megyeri Mihály

Alkotmányos tulajdon

A tulajdon szentsége

(Sacred property)

Tőketulajdon és személyi tulajdon

.A tulajdonról általában, nagyon sok helyen, és nagyon sokszor esik szó, különösen ebben az elvadult újkapitalizmusban, amelyben Magyarország ma a fejlett nyugat félgyarmataként kapitalizálódott!

A nyugat jelen kapitalizmusa a magántulajdonra és annak társulásaira támaszkodik.

Vezérlő eszméje, fétise a pénz, profit és hatalom. Egyszóval a tulajdon hatalma.

Tulajdon fogalma alatt, most elsősorban a gazdaságot működtető tőke fogalmát értjük.(termelőeszközök, finánctőke)

A személyi tulajdon, amely a létfenntartásunk minőségét, mindennapi fogyasztásunkat jelenti az a fentiek következménye, fényképe a társadalomnak.

Lássuk!     

A tulajdon szentségét garantálni kell, mert ez sarokköve és biztosítéka a civilizációnak.

Mondják és hangoztatják a kapitalisták.

 A kapitalizmus azonban bűnt követ el, mikor a tisztesség álarcába burkolózva

megsérti a társadalom alapvető, szociális biztonságát, indokolatlan, igazságtalan tulajdonviszonyokat teremt a társadalomban!

 Az alkalmazottak által megtermelt javak nem maradnak az alkalmazottak kezében, nem kerülnek azok között szétosztásra, nem élvezik jogos tulajdonuk hasznát.(lokális és társadalmi viszonylatban sem)

 Így a kapitalisták (tőkések), saját maguk azok, akik megsértik és tagadják a tulajdon szentségét! Mert hamis törvények által támogatva, eltulajdonítják azt, jogos tulajdonosaiktól!

 A tulajdon, törvény által biztosított hatalma diktál! A tulajdonnal nem rendelkező, kiszolgáltatott a kis, vagy nagytulajdonosnak. A kis tulajdonos (vagy részvényes), pedig a többségi tulajdonosnak, vagy a nagytőkének!

 Az alábbi két bekezdés, idézet a módosított alkotmány magyarázatából. Szándékosan meghagytam az idézőjeleket is, melyekről a polgári ideológia általában megvetéssel beszél, de cáfolni nem tudja

Nem véletlenül, hiszen szeretnék, ha ezeket a fogalmakat az értékteremtő alkalmazottak örökre elfelejtenék!  

A szocialista tulajdonviszonyok: a szocialista felfogás és politikai gyakorlat a magántulajdon felszámolására irányult. Ennek ideológiai alapja az, hogy a magántulajdon a tulajdon nélküliek kizsákmányolásával jár. Eszerint a magántulajdonra épülő társadalomban a „dolgozók” politikailag és jogilag is alávetett helyzetben vannak. A magántulajdon és az erre épülő társadalmi rend megszüntetése tehát a tulajdon nélküliek felszabadítását jelenti.

A „legmagasabb rendű” tulajdon a társadalmi tulajdon, aminek két formája volt: az állam tulajdon (termelési eszközök zöme) és a szövetkezeti tulajdon. Az állami tulajdont egységesnek és oszthatatlannak tekintették. A személyi tulajdon tárgyainak köre az újratermelést nem biztosító javakra terjedt ki, amelyek ily módon a „kizsákmányolás forrásai” nem lehettek. 

Az alkotmány alábbi módosításaiban keveredik a bűn, a szentséggel.

És íme a magyarázat és a módosítások.

Az új tulajdoni viszonyok kiépítésének lényeges pontja a tulajdon alanyok szerinti megkülönböztetésének, a társadalmi, ezen belül is az állam tulajdon túlsúlyának és jogi preferálásának tilalma

Ez a jól hangzó demagógia Jupiter és az Ökör példájára emlékeztet. Egy, a társadalomban élő egyén személyes érdekeinek súlyát, mértékét, értékét egybevetni az egész társadalom érdekeinek súlyával? És ezt a demagógiát a nyugati társadalmakban, már gyermekkorban elhintik, mint a szabadság jelképét el is hitetik velük, mindaddig, míg nem szembesülnek a hatalommal. Ehhez, azért bátorság kell, vagy nagyon butának kell tekinteni a társadalom valamennyi tagját!

Az Alkotmánybíróság értelmezéseiben „abszolút védelmet a személyiségi jogoknak és nem a tulajdonnak ad”.(Ebben a vonatkozásban ez a megállapítás nem normális, értelmetlen, elvont! A kettő, tulajdon és tulajdonos, nem létezik egymás nélkül!)

.A tulajdonosok, ill. a tulajdoni tárgyak hierarchikus megkülönböztetését, azaz a tulajdoni alanyok szerint megkülönböztetett tulajdonformák preferálását v. diszkriminálását megszüntetve a módosított alkotmány kimondja: „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül”.

Miután a módosított alkotmány megszüntette a tulajdon tárgyi formáit (személyi és termelőeszköz, azaz tőketulajdon), lehetővé kellett tenni annak törvényes felhasználását, deklarálni kellett a vállalkozás és a szerződés szabadságát is (vagyis törvényesíteni a tulajdon kényszerének alkalmazási lehetőségét a haszonszerzésre, és a spekulációra) magánemberek számára!

És íme ez is megszületett!

 „A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát” – deklarálja az alkotmány. (9. § (2) bekezdése.

Konklúzió.

Így válik a törvény a bűn cinkosává! Valamennyi tőkéstulajdon érdemtelen tulajdon, mert a tulajdonosok jóléte az értékteremtők munkájából származik. A munkából kirekesztett tömegek nélkülözése, pedig az ő lelkükön szárad. Jólétük, luxusfogyasztásuk, magánvagyonuk, alkalmazottaik kizsákmányolásából, az állam megrövidítéséből, hamis törvényeken alapul! Elszámoltatásuk (vagyonvizsgálat), ezen törvények alkalmazásával történik, ezért jogos és a törvényeknek megfelel!

A társadalom nézőpontjából azonban ez a javak erőszakos eltulajdonítása, egyszerűbben rablás! Államosítása vitathatatlanul jogos, és erkölcsös! A büntethetőség és kártérítés mértéke lehet, csak a mérlegelés tárgya.

Ha azonban, a tőke (pénztőke és egyéb termelőeszközök) társadalmi tulajdonban van, ez a bűn azonnal erénnyé változik, mert a társadalom célja a szociális biztonság, az előállított értékek, pedig az egyéni biztonság mellett, lokális és társadalmi célokra fordítódik!

Megyeri Mihály, Debrecen. 2009 – jún.- 23.

Bűnösöket keresek 2!

Azokat, akik nem éltek a felkínált lehetőséggel, akik megtévesztették a népet!

Akik eladták az annyi vért és szenvedést feláldozó magyarság több mint, ötszáz éves küzdelmét a függetlenségért!

Akik tömeges szegénység és nyomor árán teremtettek, kevesek számára érdemtelen gazdagságot!

Akik kiszolgáltatták az országot a spekuláns nemzetközi tőkének!

Azokat, akik olyan bűnös gazdasági és társadalmi rendszerbe fordultak vissza, ahol nincs, és nem lehet társadalmi béke!

A népbutítás csúcsa, amit a rendszerváltó országok politikai vezetői művelnek.

Úgy tesznek, mint akik, fel akarják számolni a szegénységet, teljes foglalkoztatást, esélyegyenlőséget kívánnak teremteni.

Szó sincs erről! Hiszen ezt adták el!

A rendszerváltozás törvénybe iktatásával, ők maguk hozták létre, ők idézték elő!

Maguk is tudják, hogy ebben a társadalmi rendszerben a teljes foglalkoztatás, az esélyegyenlőség, és a teljes szolidaritás, vagyis a közmegegyezés nyilvánvaló lehetetlenség, fából vaskarika!

Az általuk létrejött szegénység elleni küzdelem formájaként segélyszervezetek, alapítványok, egyházak gyakorolják az adományok, segélyek elosztását. Természetesen ez mikor van, mikor nincs! Egyszer ennyi, másszor annyi! Kinek jut, kinek nem. („jótékony állam”)

Egyáltalán miért van, miért lett szegénység és miért lett gazdagság? A megteremtett javak elosztása és birtoklása, kitől, vagy mitől függ?  

A fentiek egyenes következménye a társadalom újra rétegződése, az osztálytársadalom újra szerveződése, ennek, pedig egyenes következménye az esélyegyenlőség, a társadalmi szolidaritás megszűnése.

A tulajdonviszonyok megváltozásából egyenesen következik a magántulajdon alapú tőke kirekesztő tulajdonsága miatti munkanélküliség, amelyet „szociális piacgazdaságnak” neveznek.

A munkanélküliség a kapitalista társadalmak szükségszerű velejárója, így annak felszámolása is akkora feladat, mint bármelyik másik lehetetlen feladat.

A demokrácia egyenlő a pénz a tőke diktatúrájával, a tulajdon (tőke tulajdon) kényszerének hatalmával!

És a látszat demokrácia! Az újságok levelezős rovatai, a TV csatornák telefonos, beszélgetős műsorai! Azt mondasz, amit akarsz, úgy is, „úgy lesz, ahogy én akarom” felkiáltással! És ez pontosan így is történik! Döntenek a törvények, és az azt megalkotó tőkések.

A nép demokráciája, az öt percig tartó „néphatalom”, amikor is a pártok jelöltjeire szavazhatnak! Ezen pártok, csak az alkotmányos rend kereteinek megfelelően alakulhatnak és az alkotmányos rendet megtartani kötelesek.

Mi ebben a többpártrendszer?

Bűnösöket keresek, akik Nagy Imre nevét felhasználva félre vezették a népet, hamis módon önös érdekek által vezérelve, békétlenséget és kiszolgáltatottságot hoztak Hazánkra, Magyarországra!

Megyeri Mihály

Debrecen 2009-10-05

                                                Szocializmus

                Nem kommunizmus és nem is fasizmus

A szocializmus nem utópia. A fejlődés objektív szükségszerűségének következménye.

Mint, ahogy a természetben, a fejlődés csak egy irányban halad, a tökéletesebb irányában. Megtorpanások, visszalépések vannak, de mindezek szinte csak azért történnek, hogy még nagyobb erővel kényszerítsék ki a fejlődés szükségszerűségét!

Ezt a Gorbacsov kezdeményezte reformfolyamatok kudarca, jellemzi leginkább. Korai volt még a reform! A szovjetunió széthullása, ugyan az Orosz állam nyereségeként könyvelhető el, ugyanakkor, az orosz nép vesztesége is! Miután az oroszok ma is a világ területileg legnagyobb,(17millió négyzet km.), természeti kincseket tekintve a leggazdagabb országa, tudományos technikai, technológiai színvonalban is a világ élvonalát képviseli, nagyhatalmi státuszából semmit nem veszített. Sőt megszabadult a kötelező nemzetközi szolidaritástól, hatalmas katonai arzenáltól, és egy csomó kolonc országtól!

 A csatlós Közép-Kelet európai országok esetében már ugyanez nem mondható el, mint ahogy az Oroszoktól leszakadt országokról, sem, akik a szocialista tulajdonviszonyaikat megszüntetve elindultak a „Kánaán” felé.

Felszámolták nemzetgazdaságukat, kiszolgáltatva a nemzetközi tőkének, vödörből a kútba estek.

Nemzeti vagyonvesztéssel, és súlyos szegénységgel megtetézve, partnerség helyett a nyugati demokráciák újgyarmataivá váltak.

Ezért is írtam le oly sokszor, hogy a szocialista országoknak össze kellett ahhoz omlani, hogy megtapasztalják a szocialista társadalom magasabb rendűségét!

Azok a szocialista berendezkedésű országok, akik megmaradtak a szocialista társadalmi rendszer keretei között a kapitalista gazdasági válság ellenére is, nem hogy visszaesést, hanem folyamatos gazdasági fejlődést mutatnak. Ennek, igen csak egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a társadalom, közösség. Gazdasága, pedig nagyrészt társadalmi tulajdonban van, és a társadalom célkitűzéseit valósítja meg!

Olyan társadalmi berendezkedés, amely az államot alkotó földrajzi terület határain belül élő nemzet (nép) különböző csoportjainak (foglalkozás, lokalitás, képzettség) közmegegyezésén, kölcsönös, törvényben rögzített szolidaritásán alapul!

Ha a földrajzi határokon belül csak azonos (államot alkotó) nemzetiség él, nevezhetjük akár nemzeti szocializmusnak is! Nem kell ennek feltétlenül idegengyűlöletté válnia! Az egészséges nacionalitás, erény! Hagyományaink, nyelvünk, történelmünk, földrajzi környezetünk tisztelete, ápolása, kifejezetten közösségalkotó tulajdonság!

Ha az állam területén több nemzetiség (etnikum) is él, már nem beszélhetünk nemzeti szocializmusról, mert itt már a közmegegyezésnek, az államot alkotó nemzetiségeiről is kell szólnia. Tehát csak népi közmegegyezésen alapulhat.

A szocializmus lehet sokszínű, változatos, de a legfontosabb alapvetéseit soha nem nélkülözheti. A társadalom teljes szolidaritását, amely nem csak az együttérzést, hanem a kölcsönös felelősséget is jelenti. Vagy is, hogy nem engedem, hogy hajléktalan légy, nem engedem, hogy bűnöző légy, hogy köteles vagy tenni azért, hogy szociális biztonságban élhess! Ezért és a más típusú ingyenélés elkerülése miatt is kell bevezetni teljes és kötelező foglalkoztatottságot, a közjó állandó növelését, amely elsősorban szociális biztonságot és esélyegyenlőséget jelent (egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás).

Ezen alapvetések megteremtéséhez, csak a túlnyomórészt társadalmi tulajdonban lévő termelési eszközök, és a teljes nemzeti tulajdonú finánctőke adhat biztosítékot.

Hogy miért? Mert csak a tőketulajdon kézbentartásával tudja irányítani, biztosítani

a fenti feltételeket!

Az elosztást tekintve, pedig a közösség megítélése szerint, demokratikusan, ha kell többpárti alapon, kollektív szerződésekben rögzítve, képzettség és szaktudás kategóriában minőség és mennyiség szerint.

Annak a fajta „többpártrendszernek”, mint a kapitalista polgári demokráciákban működnek, hogy tudni illik a társadalmi alapokban, mint az alkotmányosság, az alkotmányos rend keretein belül kell, hogy alakuljanak és működjenek, ebben a társadalmi rendben, sem lehet semmiféle akadálya.

Ahhoz viszont az alkotmányt, a fentiekben leírtak szerint át kell szabni!

Mint ahogy ezt tették az 1949 - s szocialista alkotmánnyal is a rendszerváltás idején!

A nemzeti hagyományokat, társadalmi igazságosságot, nyelvet, közösséget, szokásokat igazán ápoló a békés globalizáció irányában haladó, osztály nélküli, társadalmak valósíthatnak csak meg igazi internacionalista közösséget!

Sokféleségében, sokszínűségében, mégis egyenlőségében válhatna globálisan egységes emberiséggé a föld lakossága.

És ez nem kommunizmus és nem is fasizmus!

Mindezeket, azonban egy gonosz tulajdonság akarja mindenáron tönkretenni, amely valószínűleg az ember ősi ragadozó ösztönéből származik az önzés és uralkodás vágya.

Ezt a Gonoszságot testesítik meg a multinacionális kapitalista világcégek, még inkább a már szövetségbe tömörült kapitalista vezető országok a G -8 ak, élükön az IMF – el, vagyis a Nemzetközi Valutaalappal.

Az én nézőpontom szerint, nem más ez, mint az Interkapitalista Szövetség, a Gonoszok Szövetsége!

Megyeri Mihály

Debrecen 2009-10-14

Csatlakozó írások: Alkotmányos tulajdon

                               Korunk kapitalizmusa

                               Kapitalista csapda

                               Neoliberalizáció és globalizáció

                               Újgyarmatok

                               Európa cselédei

                               Ha jók lesztek és szót fogadtok

                               Bűnösöket keresek

---------------------------------------         *        ------------------------------------