Az elmúlt évtizedben Kína látványos gazdasági növekedésének következtében a világ legnagyobb nitrogén-dioxid-kibocsátójává lépett elő, ami Peking és Északkelet-Kína felett óriási koncentrációban van jelen a levegőben.
Az eredmény az európai űrhivatal ERS-2 és Envisat műholdjainak a légszennyezést feltérképező munkájából származik, melyről a Nature magazin szeptember 1-i száma számol be. A nitrogén-dioxid (NO2) a légkörben kölcsönhatásba lép a nitrogén-oxiddal (NO), majd ezek egyvelegéből létrejön az NOx. Ez az erőművekből, a nehéziparból és a közlekedésből jut a troposzférába. A nitrogén-oxidok kibocsátása az iparosodás előtti időkhöz képest a hatszorosára nőtt, a városok felett pedig ezerszer nagyobb mennyiségű NOx van jelen, mint a távoli, érintetlen vidékeken.
A nagy mennyiségű nitrogén-dioxid károsítja a tüdőt, és ezáltal légzési nehézségekhez vezet, ám hosszú távú hatásai még nem is igazán ismertek. A gáz jelenléte gerjeszti az alacsony szintű ózontermelődést, ami a troposzférában, a légkör legalsó részében káros és mérgező, a fotokémiai szmog fő összetevője.
Míg a nitrogén-dioxid-koncentráció Közép- és Kelet-Európa, valamint az Egyesült Államok keleti partvidékének részei felett állandó, vagy valamelyest csökken, Kína felett egyértelmű és jelentős mértékű növekedés figyelhető meg. Az ESA két műholdjának műszerei szerint 1996 óta 50%-kal nőtt a nitrogén-dioxid-szint, a tendencia pedig nem úgy tűnik, mintha csökkenőben lenne.
A nitrogén-dioxid-szint növekedése beárnyékolja a gazdasági sikerek hatásait. Kína ipari robbanásával a világ legnagyobb réz-, alumínium- és cementfogyasztójává lépett elő, míg olajbehozatalban a második helyet foglalja el. A gépjárművek száma néhány év leforgása alatt duplázódik meg. Kína nagyban függ a széntől: a nemzet energiaszükségletének 75%-át ebből fedezik, ami egy újabb légszennyező, a kén-dioxid magas szintjeihez vezet.
Komment : A cikk 2005 ben íródott.
Mostanában (2009-ben) Kína ezen részén valamilyen tüdővész ütötte fel a fejét!
15 millió négyzetkm szemét
Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget - képek
A Csendes-óceán északi medencéjében kialakult szemétsziget létezésére először 1988-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) hívta föl a figyelmet. A szervezet akkor még csupán néhány, a tengerfelszínről vett vízminta vizsgálatból következtetett arra, hogy a Csendes-óceán északi medencéjének vize bizonyos, tengeráramlatok által uralt részeken műanyaghulladékkal szennyezett. Az azóta elvégzett vizsgálatok nyomán egyre határozottabb képet kaptunk a szennyezésről, amely időközben a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget néven vált ismerté.
Áramlatok gyűjteménye
A Csendes-óceán északi medencéjét, mint a világtenger más területeit, tengeráramlatok uralják. A Csendes-óceán északi medencéjének legfőbb áramlási rendszerében egy az óramutató járásával azonos irányú, körkörös áramlási rendszer mozog: Panama partjainál Északi-Egyenlítői-áramlásként indul, nyugati irányba átszeli az óceánt, Pápua-Új-Guineánál észak felé fordulva Kuro-Shio-áramlásként folytatja útját, majd északon ismét átszeli az óceánt, Észak-Amerikát elérve, Kanada, Alaszka partjainál az áramlat egy része lefelé fordul, s mint Kaliforniai-áramlás tart dél felé Amerika nyugati partjai mentén.
E hatalmas cirkuláció által közrefogott víztömegben kevés faj él, jobbára fitoplanktonból. Körülbelül a 135. és a 155. nyugati hosszúsági, és a 35-45. északi szélességi fokok között valósággal megreked az áramlatok által idehordott szemét, amely mára a szerény becslések szerint 700 ezer, a pesszimistábbak szerint 15 millió négyzetkilométernyi területet borít (ez a teljes Csendes-óceán 0,41-8,1 százaléka, hozzávetőleg tizenötszöröse Magyarország területének). A sziget akár több millió tonnányi hulladékból is állhat, és bizonyos vélemények szerint két egymáshoz lazán kapcsolódó rész alkotja. Mérete és sűrűsége ellenére a szennyezés nem látható a műholdfelvételeken, mivel nagy része a felszín alatt lebeg.
Idén augusztusban két kutatóexpedíció indult útnak, hogy a helyszínen hajózva dokumentálják a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget összetételét. A Project Kaisei nevet viselő küldetés Scripps Oceanográfiai Intézet által vezetett New Horizon nevű hajója e hét elején tért vissza San Franciscóba, míg társa, a Kaisei érkezését a jövő hét elejére várják. Az expedícióban résztvevő szakembereket megdöbbentette, amit tapasztaltak: bármerre hajóztak a hatalmas területen, a legkülönfélébb méretű és eredetű műanyaghulladék lebegett a vízben mindenfelé. A szakemberek tizenhét helyen megállva több mint 50-szer vettek mintát a felszíni hulladékból, hogy tanulmányozzák az összetételét és azt, milyen invazív (idegenhonos) élőlények élnek ebben a környezetben. A 22 napos expedíció minden egyes merítésében találtak műanyaghulladékot a legapróbbtól az igen nagy darabokig, az áramlásrendszer és így a szemétsziget közepe felé haladva a hulladék sűrűsége egyre nőtt.
Így számol be élményeiről a Project Kaisei által kiadott közleményben Mary Crowley, a vállalkozás társalapítója: "Több mint 30 évvel ezelőtt, amikor először jártam a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget vizein, néhány üveg-halászbóját, egy hálódarabot és négy nap alatt talán két, vízben lebegő műanyagdarabot ha láttam. Három évtized után visszatérve lesújtó a változás. Egy félóra alatt könnyedén számolhattunk össze mintegy négyszáz, a felszínen lebegő műanyagdarabot." A kutatók a szemétben élő élővilágot vizsgálva sokféle gerinctelen állatfajt, köztük apró kagylókat, tengeri szivacsokat, algákat és kisebb rákokat találtak - a fajok pontos meghatározása még hátravan, mint ahogyan annak meghatározása is, hogy milyen eredetű anyagok teszik ki a szemét zömét. Már jó ideje ismert, miként veszélyeztetik a különféle tengeri fajokat - teknősöket, tengeri emlősöket, madarakat - a tengerekben, óceánokban lebegő hálómaradványok, műanyagzacskók és egyéb hulladék. Nemrégiben az is kiderült, hogy az eddig gyakorlatilag elpusztíthatatlannak hitt műanyag valójában meglepően gyorsan elbomlik, és bomlásakor potenciálisan mérgező anyagok kerülnek a vízbe. A habosított műanyagok közé tartozó polisztirén (PS) például egy éven belül bomlani kezd, és bomlásakor potenciálisan mérgező biszfenol-A (BPA) és PS-oligomer keletkezik. Egyes tanulmányok szerint ez a két vegyület károsíthatja az állatok hormonháztartását, és jelentős hatást gyakorolhat a szaporító rendszerre. (A tengereket mérgező műanyagokról részletesebben lásd korábbi cikkünket
A Húsvét-szigeten találták meg a majdnem örök élet titkát
Dátum:2009-07-09 11:28:44
A Húsvét-szigeten véletlenül talált vegyület, a rapamycin jelentősen meghosszabbíthatja az élettartamot – állítják amerikai kutatók. Az egereken végzett tesztek azt mutatják, hogy a szerrel idős korban is még 28–38 százalékkal kitolható a várható élethossz.
A történet 1964-re nyúlik vissza, kanadai tudósok akkor utaztak a Húvét-szigetre, hogy tanulmányozzák az ottani elzárt társadalmat. Miközben vizsgálódtak a híres és rejtélyes monolitszobrok alatt, földmintákat is vettek későbbi tanulmányozásra. Nem is sejtették, hogy milyen kincsre leltek: a talajban volt egy baktérium, amelyből később előállítottak egy gombásodás elleni antibiotikumot. A sziget ősi neve után – Rapa Nui – rapamycinnek nevezték el.
A szert azóta is alkalmazza az orvostudomány, a szervátültetetteknél megakadályozza a kilökődést, de a rák elleni kezeléseknél is kipróbálták már. Egy tizenhárom fős amerikai kutatócsoport három intézetben azt kezdte vizsgálni, hogy a rapamycinnek milyen hatása van az élettartamra, és meglepő következtetésre jutottak. A húsz hónapos – hatvanéves embernek megfelelő korú – egereknél a hatására 28–38 százalékkal meghosszabbodott az életük. Érdekesség, hogy eredetileg négy hónapos egereken akarták tesztelni az anyagot, de mire elkészült a megfelelő formula, az állatok egy kissé megöregedtek, így tulajdonképpen némiképp a véletlennek is köszönhető a felfedezés.
A kutatók úgy becsülik, hogy ez nagyobb élettartam-növekedést jelent, mint ha a két fő halálokot, a daganatos és a szívbetegségeket meg lehetne előzni, illetve gyógyítani. Az öregedés elleni pirula elkészítéséig persze eltelik egy kis idő, de még a kutatás vezetője, Randy Strong, a texasi egyetem professzora is azt mondja, ez az első meggyőző bizonyítéka annak, hogy az öregedés folyamata lelassítható, és gyógyszeres terápiával az élettartam még idős korban is meghosszabbítható.
Eddig két módszerrel próbálkoztak, a táplálékbevitel csökkentésével és génmódosítással. A rapamycin hasonlóképpen hat a szervezet anyagcseréjére, mint a kalóriabevitel korlátozása. A tudósok eredetileg élelemmel akarták bejuttatni az egerek szervezetébe, de nem mindig került be az állatok vérébe, ezért inkább kifejlesztették a mikrokapszulás kiszerelést, amely most a meghozta a sikert.
MR Online, BBC
Ritka lóbetegség okozta az állatorvos halálát
2009. szeptember 2., szerda 19:40 InfoRádió / MTI
A lovakat megbetegítő ritka kórokozó, a Hendra-vírus okozta egy ausztrál állatorvos halálát; ez a negyedik ismert humán haláleset a vírus 1994-es felfedezése óta.
Paul Lucas, Queensland állam egészségügyi minisztere közleményben tette közzé, hogy Alister Rodgers, aki még júliusban kezelt egy fiatal kancát, éjszaka hunyt el a kórházban.
Kezdetben úgy vélték, hogy a kanca kígyómarás következtében múlt ki, ám később kimutatták a Hendra-vírust a beteg állatoknál a quennslandi lótenyészetben, és bevezették a karantént. A négy másik személy szervezetében, akik érintkeztek a beteg lovakkal, nem találtak kórokozót.
A vírus - amely Brisbane egyik külvárosáról kapta a nevét, arról a helyről, ahol először izolálták - influenzaszerű tüneteket okoz. A későbbiekben tüdőgyulladás és agyvelőgyulladás is kialakulhat. A kórokozó eredeti "gazdája" a fertőzött gyümölcsdenevér (Pteropus Vampyrus).
Leginkább a lovakat betegíti meg. 1994-ben a vírus 13 ló és a lóidomár halálát okozta. Egy évvel később egy farmer, aki kimúlt lovának boncolásánál segédkezett, szintén a vírus áldozatává vált. Tavaly augusztusban hunyt el az az állatorvos, aki egy fertőzött lovat gyógykezelt.
Mind a hét személy, aki érintkezett a fertőzött lovakkal a vírus felfedezése óta, Queensland állam lakosa volt.
Két lyuk a fejbe: történelmi génterápia indul elbutulás ellen
Megkezdték a toborzását azoknak az amerikai önkénteseknek, akik részt vesznek az első, az Alzheimer-kór okozta elbutulás kezelését célzó génterápiás programban. A géneket két apró lyukon keresztül injektálják majd az agyba, de a betegek egy része csak placebót kap.
A klinikai vizsgálatokat az Egyesült Államokban végzik 50 fővel a Memory Disorders Program keretében, Georgetown Egyetem orvosi központjában. A beavatkozás során egy terápiás gént tartalmazó rendszert (CERE-110) juttatnak be az agynak az Alzheimer-kór által érintett területére. A bejuttatott gén hatására az agysejtek többet termelnek egy fontos fehérjéből, az úgynevezett idegi növekedési faktorból (NGF). Ennek következtében javul az idegsejtek túlélése és működése.
A beavatkozástól azt várják, hogy megáll a betegség előrehaladása. A II. fázisú próbákban az Alzheimer-kór enyhe formájában szenvedők vehetnek részt, akik tisztában vannak az eljárással.
A beavatkozás során két apró lyukat fúrnak a páciensek koponyájába, ezeken keresztül injektálják be a terápiás gént tartalmazó anyagot. Ez egy kettős vak, placebo-kontrollált próba lesz, ami azt jelenti, hogy a páciensek egy része nem kap hatóanyagot, azaz terápiás géneket (csak placebót), viszont sem ők, sem a kezelőorvosok nem fogják tudni a vizsgálat végéig, ki mit kapott (ezt csak az operációt végző idegsebészek tudják majd).
Egy év az Alzheimer-kórig
A Neurology című szaklapban megjelent új tanulmány szerint az Alzheimer-kór előszele az lehet, ha romlani kezdenek a pénzügyekkel, üzleti dolgokkal kapcsolatos döntéseink, képességeink. A szerzők szerint a "fiskális funkcionalitás" csökkenése gyakran a betegség első előjele, és ezután egy éven belül kialakulhat a kór.
Több mint százezer Alzheimer-kóros itthon is
Az Alzheimer-kór a szellemi képességek hanyatlásával járó, idült lefolyású, lassan előrehaladó betegség. A tünetek általában 65 év felett jelentkeznek, magasabb életkorban kialakulásának valószínűsége nő. A 65 évesek 1-5%-a érintett, 80 éves kor után ez az arány már eléri a 20%-ot. Becslések szerint ma Magyarországon több mint százezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él.
Az agy több területe végzi a memóriával és a tanulással kapcsolatos feladatokat. Alzheimer-kórban az egyik ilyen területen (az ún. hippocampusban), valamint az ehhez kapcsolódó agykérgi részekben kóros fehérjelerakódások jönnek létre. A lerakódások módosítják az agy kémiai jelátvivő anyagainak (elsősorban az acetilkolin) mennyiségét, emiatt az idegsejtek közötti kommunikáció romlik, végül az érintett idegsejtek elhalnak. Ez vezet az Alzheimer-kórra jellemző tünetek kialakulásához. A folyamat pontos oka nem ismert, valószínűleg több környezeti hatás (például gyulladás, vírusfertőzés vagy sérülés) együttesen váltja ki a betegséget az arra genetikailag hajlamos embereknél.
Óvatosan nyitó génterápia
Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, megszületett az első komoly siker az öröklött vakság génterápiájában.Egy húszas éveiben járó nő életében először tudta leolvasni egy óra megvilágított számlapját egy autó műszerfalán. Ő az egyike annak a három, vakon született fiatalnak, akiknél egy évvel ezelőtt génterápiás kezelést hajtottak végre. A génterápia 1999 szeptembere óta, amikor a Pennsylvania Egyetemen egy másik kezelésben meghalt egy 19 éves páciens, lassan és óvatosan halad előre.
Osztrák kutatók megtalálták az élet vizét
2009.10.06. 10:16 | Tudomány | Forrás: MTI
A sperma egyik összetevője feltartóztathatja a sejtek öregedését - fedezte fel két osztrák kutató. Könnyen lehet, hogy ezzel sikerült megtalálniuk az élet vizét. Az eddig is ismert volt, hogy a spermidin nevű anyag, amely elsősorban a férfiak ondófolyadékában fordul elő, fontos szerepet tölt be a sejtnövekedésben. Frank Madeo és Tobias Eisenberg grazi kutatók most kiderítették, hogy a spermidin a károsodott sejteket is segít megjavítani, ezzel pedig megfékezi az öregedés folyamatát. Az anyag behatol a sejtmagba, és fiatalossá programozza.
Az ember hétköznapi tevékenységének segítésére tervezett humanoid japán robotok a jövőben nem fogják megvárni, hogy fennhangon utasítsák őket az olyan házi teendők elvégzésére, mint például az asztal rendbe tétel: elég, ha a gazda csak gondolatban ad rá parancsot és "ők" máris munkához fognak.
A Honda japán autógyár robotikai részlegének kutatói, akik korábban már "megteremtették" a két lábon járó, Asimo néven elhíresült humanoid robotot, újabban olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teheti az ember számára, hogy puszta gondolataival adjon bizonyos utasításokat az ember formájú, kétlábú gépi segítőnek, később pedig más szerkezeteknek.
A parancsokat továbbító berendezés az agy működésének új típusú elemzésére alapozódik, ezt egy nagyteljesítményű számítógép végzi el azoknak az információknak alapján, amelyeket az ember fejére erősített, számtalan érzékelővel felszerelt sisak továbbít hozzá. A sisak viselőjének - ennyiben a módszer a scifire emlékeztet - a kisujját sem kell mozdítania és meg sem kell szólalnia ahhoz, hogy Asimóhoz utasítást továbbítson például kezének vagy lábának felemelésére, és a parancsot a robot abban a pillanatban teljesíteni fogja. Ehhez a sisakos embernek csak el kell képzelnie, gondolnia, hogy egy kéz vagy láb felemelkedik.
"Még csak a kezdet kezdetén tartunk, de azzal a gondolattal játszunk, hogy egy napon ezzel a technológiával különböző gépeket szerelünk fel" - ismeri el Arai Jaszuhisza, a Honda kutatóintézetének igazgatója. A cég háztartási gépek, számítógépek, segítő robotok és gépkocsik jövendő "gondolatolvasására" gondol. A Honda módszere eltér a már ismert hasonló technikáktól, mert kétféle agyműködést követ: a sejtek elektromos aktivitását méri elektródákkal, valamint a véráramlást vizsgálja infravörös spektroszkópiával, és a kombinált eredményt elemzi egy új eljárással.
Az újonnan kidolgozott elemzési rendszerrel a gondolatban megadott utasítások felismerésének aránya eléri a 90 százalékot a Honda szerint - ennek az algoritmusnak az alkalmazása nélkül viszont csak 50 százalék. A fejlesztésben részt vesz az ATR nemzetközi távközlési kutatóintézet és a precíziós műszereket gyártó Shimadzu cég.
Amerikai kutatóknak sikerült embrionális őssejtekből mind spermiumokat, mind petesejteket előállítaniuk, s ezzel egészen döbbenetes távlatok nyíltak meg az emberi szaporodásban.
A kaliforniai Stanford Egyetem munkatársai dupla sikert értek el, sikerült kikeverniük azt a vegyi koktélt, amelyben az embrionális őssejteket arra tudták bírni, hogy spermiumokká és petesejtekké fejlődjenek. Az őssejteket néhány napos előembrióból, illetőleg hólyagcsírából emelték ki, ilyenkor a hólyagcsíra akkora, mint i betűn a pont. Ám a kutatók arra törekszenek, hogy bőrből kiemelt őssejtekkel is megismételhessék a kettős áttörést.
Ha ez sikerül, akkor elvileg lehetségessé válik, hogy homoszexuális pároknak is legyen gyermekük. Mivel arról az abszurd lehetőségről van szó, hogy nőknek is lehet spermiumuk, és férfiaknak is lehet petesejtjük, ha szöveti őssejtjeikből bármi előállítható. Ám e lehetőség sokak szerint súlyos etikai kérdéseket vet fel.
Nagyszerű és rémületes! Egy bőrdarabka is teherbe ejthet egy nőt!
Döbbenetes áttörésről számoltak be angol kutatók: a világon elsőként sikerült laboratóriumban spermát létrehozniuk, egyelőre előembrióból kivett őssejtből, de hamarosan elég lesz egy apró bőrdarabka is egészséges spermiumok létrehozásához.
A Newcastle-i Egyetem munkatársai Karim Nayernia professzor vezetésével kifejlesztettek egy olyan anyagot, amely előembrióból kivett őssejtekből spremiumokat képes létrehozni. Tehát a világon elsőként laboratóriumban hoztak létre spermát, amelyet elvileg petesejttel lehet egyesíteni, vagyis lehetővé vált a mesterséges megtermékenyítés ezen módja. Ez azt jelenti, hogy egy nemzőképtelen férfinak így is lehet gyermeke, s ehhez valószínűleg nem kell más, mint egy apró bőrdarabka a karjáról. Ebből a bőrdarabkából őssejteket nyernek ki, majd ezeket spermiumokká alakítják át, végül következhet a mesterséges megtermékenyítés.
Az eljárás azonban erkölcsileg és tudományosan is rendkívül aggályos. Egyrészt egyelőre tilos Angliában laborban létrehozott spermiumokkal vagy petesejtekkel mesterséges megtermékenyítést végezni. Másrészt felmerül annak rémületes lehetősége is, hogy már elhunyt férfiaknak is lehet gyermekük. Tudományosan pedig az a probléma, hogy korántsem biztos, az így fogant gyermekek valóban teljesen egészségesek lesznek-e.
Kérdés továbbá, hogy egy nő bőrdarabkájából is lehetne-e spermiumokat létrehozni. Nőnemű embrióból kivett őssejtekből már megpróbáltak spermiumot gyártani a kutatók, s bár ez nem sikerült, nem kizárt, hogy egyszer sikerülni fog, és akkor elvben lehetségessé válik a szaporodás férfiak nélkül.
Ön szerint zöld utat kellene-e adni a laboratóriumban létrehozott spermiumokkal történő mesterséges megtermékenyítésnek a terméketlenségi problémával küzdő férfiak esetében? Vagy olyan esetekben, amikor a férfi terméketlen, a nő meddő, helyeselné-e, hogy egyikük bőrdarabkájából spermát, a másikéból petesejtet hozzanak létre, s ezeket egyesítve tegyék lehetővé, hogy gyermekük szülessen?
[b]Így találták meg az idegen világok lakói által kibocsátott rádiójeleket[/b]
2010. április 24., szombat 6:11 InfoRádió / hírek.csillagászat.hu
[b]Ötven évvel ezelőtt kezdődtek meg a Földön kívüli intelligencia megtalálására irányuló tudományos kutatások. Az eltelt fél évszázad eredményeiről közöl cikket a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Az írás megállapítja, hogy bár az öt évtized alatt "hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban, de eddig nem sikerült élet nyomára bukkanni sem saját bolygórendszerünkben, sem az űr távolabbi messzeségeiben." Vajon egyedül vagyunk-e az Univerzumban? A kérdés a megválaszolása még 50 év intenzív kutatásai után is várat magára. Almár Iván az InfoRádiónak arról beszélt, hogy az emberiség "nem akar nagyon kiabálni", nem akar különösebben üzeneteket küldeni, inkább csendben hallgatózik.[/b]
Az idegen világok lakói által kibocsátott rádiójelek utáni kutatás áprilisban ünnepli ötvenedik születésnapját - emlékeztet [b]a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja.[/b] Az évforduló kapcsán megjelentetett írás megállapítja, hogy "az 1960-ban Frank Drake és kutatócsoportja által elvégzett első megfigyelések óta eltelt fél évszázad alatt létezett programok keretében több ezer csillag környezetét vizsgálták meg a kutatók, és sikerült több száz, idegen nap körül keringő bolygót is felfedezni. Hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban, kutattuk az alacsony rendű élet számára elviselhető feltételeket jelentő égitesteket saját Naprendszerünkben, de eleddig nem sikerült élet nyomára bukkanni sem saját bolygórendszerünkben, sem az űr távolabbi messzeségeiben."
A szerző felteszi a kérdést: léteznek-e bárhol is eddig felfedezetlen idegenek? Vagy ahogyan Enrico Fermi híres fizikus tartott tőle, egyedül lennénk a Mindenségben? A kerek évforduló remek alkalom az eddigi eredmények számbavételére, a használt módszerek áttekintésére, illetve a siker esélyének megbecslésére.
[b]Az emberiség egyik legősibb kérdése[/b]
A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, Földön kívüli intelligencia utáni kutatás) nem más, mint a válasz keresése az emberiség egyik legősibb kérdésére: egyedül vagyunk-e a Világmindenségben? A kérdés talán nem tűnik tudományos kérdésnek, pedig mégis egyike a legalapvetőbbeknek. Lényegében tudományos hipotézisként feltesszük, hogy létezik Földön kívüli élet, a SETI segítségével pedig igazolni próbáljuk feltevésünket - olvasható a cikkben.
Természetesen a SETI programok nem képesek megcáfolni hipotézisünket teljes bizonyossággal. Valójában mindössze annyit tehetünk, hogy kitartóan folytatjuk a kutatást, míg célt nem érünk. Sajnos a világűr roppant méretei miatt megeshet, hogy a végtelenségig kutathatunk a válasz leghalványabb nyoma nélkül. Így a SETI-programok mellett más módszerek bevonására is szükség van, amelyek kidolgozásában a csillagászat, a fizika, a kémia és a biológia szakembereinek közreműködése szükséges.
Almár Iván: az emberiség "nem akar nagyon kiabálni", inkább csendben hallgatózik
Almár Iván elmondta: "ez az 50 éves csönd" sokak számára azt jelenti, hogy bebizonyosodott: a Földön élő ember az egyedüli intelligens élőlény az Univerzumban. A csillagász elmondta: ennek az esélye nem zárható ki, mint ahogy annak az esélye sem, hogy mégis léteznek az emberihez hasonló civilizációk, csak a Földtől nagyon messze.
Almár Iván arról is beszélt, hogy ő maga is osztja azt az álláspontot, hogy nem lenne minden szempontból jó, ha az emberiség egyik napról a másikra megtalálná intelligens társait a világegyetemben. Mint mondta, ezt mások is így gondolják, ezért a SETI program alapvetően arról szól, hogy az emberiség "nem akar nagyon kiabálni", nem akar különösebben üzeneteket küldeni, inkább csendben hallgatózik.
[b]A Földön kívüli intelligencia keresése a végső cél[/b]
Ezekkel a kiterjedt kutatásokkal van reményünk megérteni, hogyan jelent meg és fejlődött ki az élet, különösképpen az intelligencia saját planétánkon, ami segíthet megérteni, hogy más égitesteken is végbemehettek-e hasonló folyamatok. A Földön kívüli intelligencia keresése nem csak kutatók szűk körének elvont tudományos problémája, de bizonyos értelemben a végső cél az Univerzum természetének megértésében.
Az írás megemlíti, hogy a fontos kérdések megválaszolásához segítséget adhatnak a napjainkban az exobolygók után kutató programok, mint például a NASA által üzemeltetett Kepler, az ESA által megvalósított CoRoT, illetve számtalan földfelszíni projekt, például a HARPS vagy éppen [b]a magyar HATNet.[/b]
Várakozásaink szerint alig néhány éven belül például a Kepler eredményeiből következtethetünk majd a bolygók között a Földhöz hasonló planéták arányára.
[b]Az Univerzum előkészült az intelligens élet számára?[/b]
Egyes értelmezések szerint úgy tűnik, az egész Univerzum mintha előkészült volna az intelligens élet számára - írja a szerző. Ha például a gravitációs kölcsönhatás csak kissé volna erősebb, mint a ma megfigyelhető, a Világegyetem nem sokkal születése után önmagába zuhant volna vissza. Ha ellenben a titokzatos sötét energia lenne hajszállal erősebb, az Univerzum egyre gyorsuló tágulása teljesen széttépte volna a világot, melyben nem jelenhettek volna meg galaxisok, csillagok. Ha az elektron vagy a proton töltése vagy tömege, a fény sebessége, vagy az atommagokat összetartó magerők csak kissé térnének el jelenleg megfigyelhető értékeiktől, úgy nem jöhetnének létre csillagok, nem indulhatna meg belsejükben a nehezebb kémiai elemek létrejötte, így az élet teljességgel lehetetlen lenne.
Az életet hordozó és a teljességgel halott Univerzum között roppant keskeny a határ. Ezt felismerve még fontosabb megértenünk, hogyan fejlődhetett az élet a Földön, esetleg más bolygókon is, alapvető célunk annak megértése, miért is alkalmas a világ az élet hordozására.
Örömmel találkoznánk természetesen már kifejlődött idegen életformákkal, próbálnánk megérteni gondolkodásmódjukat, világról alkotott képüket, összehasonlítanánk életformájukat sajátunkkal. Filozófiai szemszögből nézve megnyugvást jelenthetne a tudat, hogy nem vagyunk egyedül. Megerősítést nyerne azon fizikusok és elméleti szakemberek elképzelése, akik szerint az élet nem csupán egy roppant szerencsés, de ritka véletlen eredménye, hanem esetleg az egész Univerzum célja az élet számára megfelelő feltételek biztosítása.
[b]Hatalmas felelősség[/b]
A kör bezárul: az élet születésének megértéséhez, elterjedtségének vizsgálatához az Univerzum alapvető jellemzőit kell megértenünk, ugyanakkor a Világegyetem teljes megértéséhez az élet kutatása is alapvetően fontos.
Ha mégsem lelünk idegen életre, ha valóban egyedül vagyunk ebben az elképzelhetetlen méretű világban, akkor felelősségünk hatalmas. A csillagok tengere között az értelem egyetlen szikrájaként az egész Univerzumot örököljük, és az egyetlen lehetőséget jelentjük a világ titkainak megfejtésére - állapítja meg az írás.
Írások 11;1956 os mártírok újratemetésén mondott Orbán beszéd. 1989 június 16.Himnusz a kapitalizmusról A Bajnai beszéd kritikája. 2009 június 27. Operaház, Poloskafészek
Írások 12;Az ördög bankára, A kínai gazdaság 2009 október, Pénzmosás magyar módra, Előrejelzés 2010 - re,
Írások 13: Új korszak? Nacsak?! Már megint a megváltók.Új szocializmus.Rabló, tolvaj országok. Soros Úr tudománya.
Írások 14:A messiás. Az elégedetlen államfő. Orbán Viktor újévi köszöntője. Nyugdíjemelés. HÚSZ év. Parázslik a gyűlölet. Nem a kufárok földje. Cenzúra? Cenzúra 2.
Írások 15: Kilátszik a lóláb. Sok a jóból!, Nem kell forradalom! Vádolok! Kortesbeszéd. Hogy történhetett meg? Rendszerváltók és törvényhozók. Nem szabad amerikást játszani! A jövő társadalma.
Írások 16:Cenzúra 4, Vétkesek és bűnösök kitartása, Ne játszuk meg Amerikát, Jogos tulajdon, Élelmünk és italunk, Ideológiai csapda,
Írások 17: Rosszul kezdődik, Bizonyíték, Változatlan Új korszak, Birtokba veszik Magyarországot?, Új korszak új népkábítás,Új alkotmány?, Kudarc vagy siker?, Már megbocssatok,
Írások 18 ;730 napostürelmi időszak, Munkahelyteremtés magyar módra, A forradalmi kormány 30 napj, A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, Mikor a nyúl viszi a puskát, Eleget loptunk, legyen béke, Aggódom, Ne csak nézz, láss is! Csinnadratta.,
Írások19; Tolvajok törvénykezése, Nem mondtátok, hogy... , Ázsiai zsákutca, A lecsó népies étel, A haza felemelése a tét, Mint a lakmuszpapír, Ha látnám. Tömeggyártás, válságágazatok,
Írások 20;Hazugságok látomások ígéretek, Tudás és tulajdon, Cenzúra a javából, Nem jó Ómen, A Médiatörvény figyelmébe, Felül kell vizsgálni, Az Elnök Új Évi köszöntője,
Írások 21;Higgyék el nekem, Egy hazug ember, Mielőtt alkotmányoznátok..., A demokrácia bizonyítványa, Államadósság, Boszorkányüldözés és kutyakomédia,
Írások 22;Megjegyzések, Megjegyzések 2, Bin Ladenek vannak és lesznek, Líbia támogatja Khadafit, Imperialista kísérlet Líbiában,
Írások 23; Megjegyzések III., Nyílt imperialista agresszió, Ajánlás
Írások 24; Újabb hírek Líbiáról, A haza bölcsei, Süketelések, NATO tömeggyilkosság Líbiában, Az országmentő "LutherOrbán", Ahogy az meg van írva, Spanyolviasz.
AJÁNLOM AZ OLDALT
STOP
Súgó
