Tartalom
1., Hazug alkotmány 1.
2., Hazug alkotmány 2.
3., Két hír, egy komment
4., Hazug alkotmány 3
5., Hazug alkotmány 4.
Hazug alkotmány
(Bevezető az új alkotmány kritikájához)
Ha egy társadalom alaptörvénye (alkotmánya) hazug, hamis, akkor az abból következő, azon alapuló összes törvény hazug és hamis lesz!
Mint, ahogy a társadalmi lét alapja az értékteremtés, az értékelőállítás módja (termelési mód) meghatározza az értékelőállítás folyamatában résztvevők egymáshoz való viszonyát is (termelési viszonyok), amely egyben a társadalmi együttélésben való viszonyokat is jelenti.
A társadalom intézményrendszere az állam (felépítmény), pedig a termelési - társadalmi viszonyok tükre, szabályokban –törvényekben érvényesíti a rendszert!
A legújabb alkotmány („Magyarország Alaptörvénye”) a kapitalista termelési mód alaptörvénye.
A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz önkényes alkotmánya. A három ellenzéki párt közül a „Jobbik” nemmel szavazott, míg az Mszp és az LMP, nem vett részt a szavazáson 2011 április 18.-án. Szemben az általános igénnyel, fontosságát tekintve (egy ország alkotmányáról van szó), a Fidesz visszautasította a népszavazást.
Az új alkotmány 2012. január 01.-én lesz kihirdetve.
Vádolom!
Azokat, akik 1989 ben nem éltek a felkínált lehetőséggel!
A szocialista társadalmi-gazdasági rend Magyarországon elért eredményeihez csatolva a függetlenséget, a többpártiságot csaknem egy tökéletes, kölcsönös szolidaritáson (közmegegyezésen) nyugvó osztály nélküli társadalom kialakítására nyílt lehetőség!
Akik eladták az annyi vért és szenvedést feláldozó magyarság több mint, ötszáz éves küzdelmét a függetlenségért!
Akik megtévesztették a népet, mert, tömeges szegénység és nyomor árán teremtettek, kevesek számára érdemtelen gazdagságot!
Akik kiszolgáltatták az országot a spekuláns nemzetközi tőkének!
Azokat, akik olyan bűnös gazdasági és társadalmi rendszerbe fordultak vissza, ahol nincs, és nem lehet társadalmi béke!
Vádolom a politikai pártok, a társadalom vezetőit, akik kifosztották és megosztották az országot, akik vizet prédikálnak, és bort isznak
Népbutítás, hazugság, amit művelnek.
Szavakban, kijelentéseikben, fel akarják számolni a szegénységet, teljes foglalkoztatást, esélyegyenlőséget kívánnak teremteni.
Cselekedeteikben, tetteikben a rendszerváltás következményeként, a tulajdonviszonyok megváltoztatásával újra osztálytársadalmat (tulajdonos és bérmunkás) teremtettek, amelynek profit és magántulajdon alapú kirekesztő tulajdonsága, munkanélküliséget, ezzel együtt esélyegyenlőtlenséget, szegénységet hozott létre!
Maguk is tudják, hogy a kapitalista társadalmi rendszerben a teljes foglalkoztatás, az esélyegyenlőség, és a teljes szolidaritás, vagyis a közmegegyezés nyilvánvaló lehetetlenség, fából vaskarika!
Ha pedig nem tudják, akkor műveletlenek és tájékozatlanok, tehát alkalmatlanok!
Ha pedig mégis tudják és továbbra is, hitegetik, becsapják a népet, akkor bűnözők, mert a hatályban lévő törvények segítségével, továbbra is jogtalan áldozatokra kényszerítik a kiszolgáltatott tömegeket!
Rendszerváltókként Hazugok és Tolvajok! Hazugsággal megtévesztették a népet, ellopták, elosztották a nemzeti és szövetkezeti tulajdont!
Nincs vagyonleltár, nem tudnak elszámolni!
A rendszer törvénybe (alkotmánymódosítás) iktatásával, Rablók! Törvénybe foglalták a kizsákmányolás, a tulajdonból való ingyenélés lehetőségét!
’Nincsen harmadik út!’
Debrecen 2010-03-05 megyerimihaly (mmihaly23)
Íme, az alkotmány bevezetője (preambulum)
Magyarország Alaptörvénye
(a kihirdetés napja) Isten, áldd meg a magyart!
NEMZETI HITVALLÁS
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden
magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat :
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra
helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette .
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és fiiggetlenségéért
küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s
tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit .
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző
vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk
szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és
államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a
magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és embe r
alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellem i
és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek
életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység
sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ
minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet,
összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az
emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az
igazság, a szabadság kiteljesítése .
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket
méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi .
* A törvényt az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.
2
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely
megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét .
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett
felfüggesztését . Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és
kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom
alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét .
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban
kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki .
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének
visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet
megalakulásától számítjuk . Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos
rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után
múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra .
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában . Hisszük,
hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggy á
teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja : szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai
között. Elő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet
együttműködésére alapítsuk.
Hazug alkotmány 2
A preambulum kritikája.
Egy bevezetőt ritkán szoktak kritika tárgyává tenni, mert bizony az csak összefoglaló, utalás a tartalomra, vagy az írás célját akarja összefoglalni!
Ez a bevezető azonban eltér a szokásostól, mert királyi többesben beszél, és lépten - nyomon arra figyelmeztet, hogy az én nevemben is, de nem azt mondja, amit én mondok!
Az új alkotmányról senki nem állítja, hogy alkotmány de mindenki tudja, hogy arról van szó!
Megnevezése, névadó címe: Magyarország Alaptörvénye.
Nincsen megjelölve bevezetés, rendhagyó módon kezdődik, mondhatnánk álszent módon.
„Isten áldd meg a magyart!” fohásszal indítva a nemzet nevében folytatva, a törvényírók kinyilatkozzák a „Nemzeti hitvallás”- t!
Amely természetesen nem más, mint egy politikai nyilatkozat, akik az alaptörvényt megalkották és elfogadták! (Hivatkozok itt a választások eredményét forradalomnak tituláló és a választók szavazatait társadalmi szerződésnek nevező Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatra) Vagyis az új alkotmányt a Nép nevében a Nép helyett írták és a Nép nevében el is, fogadták!
A népszavazás elutasítása megkérdőjelezi a legitimitását, még ha kétharmados választási többséggel rendelkeznek, akkor is!
Amellett, hogy a Nemzeti hitvallásának nevezett bevezető tartalmaz magasztos szóhasználattal megfogalmazott történelmi eseményeket, elveket, célokat, értékrendet, amelyek feljogosítják a magyarság méltó helyét az európai nemzetek sorában!
De politikai hovatartozásból következően tartalmaznak demagóg hazugságokat is, amelyek nem meggyőződésből, hanem elkötelezettségből teszik szennyirattá, politikai nyilatkozattá a Nemzeti hitvallásnak szánt bevezetőt!
Idézek néhányat.
1., ”Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi .”
Amellett, hogy az indoklásnak semmi köze nincs a néphatalomhoz, maga a szóhasználat sem idevaló, („uralom”) negatív képzeteket hordozó despotikus hatalomgyakorlásra utaló szó.
Ez nem más, mint, hazugság, népbutítás!
2., „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait,”
Ebben a hivatkozásban elhangzik „történeti alkotmányunk” megnevezés! Konkrétan ilyet, azt hiszem, senki sem ismer Magyarországon! Tudunk István király intelmeiről, első és második törvénykönyvéről! Tudunk második András Aranybullájáról, Werbőczy Hármas könyvéről, de, hogy ezek hogyan állnak össze történeti alkotmánnyá, vagy netán még egyéb uralkodóink törvényeit is ide sorolhatjuk? És hát, a vívmányok?
3., „Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és
kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.”
„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom
alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”
Ha már itt tartunk, a „nemzeti hitvallással”, az alkotmányozók tárgyi tudásával és gondolkodásmódjának következetességével van egy kis baj!
Ha ugyanis elismerjük, és tiszteletben tartjuk, a sámánüldöző, a magyar pogányságot tűzzel - vassal kereszténység felvételére kényszerítő István királyunk rémtetteit, (Koppány, Vazul, a besenyők elleni országvédők, stb.), ha vívmánynak tekintjük a Dózsa paraszt lázadás véres megtorlását Werbőczy hármas törvénykönyvét, amelyből fakad a szent korona tan, és amelynek nyomán röghöz kötik, és más aljas kiszolgáltatottságba taszítják a magyar jobbágyságot. (pallosjog, robot és deres, kilenced és tized)
Akkor, pedig a tárgyi tudást tekintve, illene tudni, hogy minden egyes társadalomban végbe menő változást diktatúra követ, mert az előző társadalom hatalmának részesei még együtt élnek az új hatalmat megtestesítőkkel! Ha úgy tetszik „zsarnoki” uralommal kényszerítik, az előző rendszert támogatókat, az új rendszer elfogadására!
Gondoljunk csak az 1848 szabadságharcát követő véres Haynau megtorlásra, vagy a Tanácsköztársaságot követő Horthy fehér terrorjára!
A Magyar történelem része a Magyar Tanácsköztársaság és a Magyar Népköztársaság is.
Magyarország egész történelme során nem ért el akkora fejlődést, mint a Magyar Népköztársaság által létrehozott építés során!
Itt és ebben a kinyilatkoztatásban teljesedik ki, a kapitalizmust igenlő tulajdonukból ingyenélő burzsoázia igazi gyűlölete, a néphatalommal az értékteremtő alkalmazottak és bérmunkásokkal szemben!
Semmi helye nincs az alaptörvényben!
4.,"Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki."
Ez úgy, ahogy van hazugság!
Vagyis hogy az első szabad országgyűlés hazugsággal kezdte működését!
Egyrészt a szabadság relatív fogalom, és ilyen általános értelemben nincs. Másrészt a második világháború győztes hatalmainak megállapodása az európai megszálló csapatok kölcsönös kivonásáról, lehetővé tették a megszállt országok önálló döntését jövőjüket illetően!
Hozzátartozik még, hogy az új hatalom 1956 céljait propagandájában meghamisítva a nyugati demokráciák szövetségébe irányította az országot.
5., "Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra."
Felháborító az aljas hazugság! A rendszerváltozással párhuzamosan megjelent a munkanélküliség, majd a hajléktalanság, a szegénység, a koldulás a prostitúció, az éhség és a tüdőbaj, az analfabétizmus, a bűnözés mindenfajtája.
6.," Alaptörvényünk jogrendünk alapja : szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Elő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk."
Az lehet, hogy a rendszer nyertesei a tőketulajdonnal rendelkező kis és nagypolgárok, a törvénnyel támogatott ingyenélők, ebben a rendszerben szeretnének élni, de a munkaerejét, szellemi munkáját bérbe adó bérmunkások és alkalmazottak létbiztonságban, tervezhető biztos jövőt akarnak maguk és családjuk számára!
Szerződésről, pedig akkor beszélhetünk, ha mindkét oldalról bizonyítható a szerződés ténye, és az abban foglaltak, mégha szóbeli szerződésről legyen is szó
7., "Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk."
A „polgárok” a polgári társadalom kis és nagypolgárai, érdekazonosságuk következtében, lehet hogy készen állnak az együttműködésre!
Egymás között!
De a létbizonytalanságban élő „állampolgárok” nem vállalhatják azokkal az együttműködést, akik nem garantálják a létbiztonságot!
Vagyis egy megosztott társadalomban utópiának tűnik ez a kijelentés!
Mint ahogy az is!
megyerimihaly 2011-11-06
[b]GÖRÖGORSZÁG MÉGIS A CSŐDÖT VÁLASZTJA?[/b]
Az európai vezetők megdöbbentek - A görög népszavazás bejelentésére mélyrepülésbe kezdtek a tőzsdék
[b]Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazás elveti az egyezséget - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök szerint a népszavazáson a nemek győzelme akár Görögország államcsődjéhez is vezethet. Sarkozy megdöbbenését fejezte ki, míg Németország belpolitikai kérdésnek tekinti a bejelentést, amely eladási hullámot indított el a tőzsdéken és a devizapiacokon.[/b]
[b]ÜTIK A FORINTOT, ZUHAN AZ EURÓ [/b]
Kárász életű volt az EU csúcs utáni befektetői eufória
[b]Folytatja meredek esését az euró, magával húzva a forintot is, amely két és féléves mélypontra, a 309-es szintre gyengült. Hétfőn még a jen túlzott erősödését meggátolni kívánó japán intervenció gyengítette a közös pénzt, kedden már azok a várakozások, hogy az Európai Központi Bank kénytelen lesz kamatot csökkenteni.[/b]
A szerdai EU-s csúcs utáni eufória nem tartott sokáig. Akkor az európai közös pénz megmentéséként értékelték a megállapodást, amelyben a bankok feltőkésítése, az európai mentőalap kibővítése és a görög államadósság felének leírása szerepelt. A részvénypiacok és az euró szárnyalt, utóbbi a dollárral szemben az 1,42-es szintig erősödött. Alig több mint egy nap alatt ennél jóval többet szakadt az árfolyam, bőven 1,38 alá süllyedt.
Hétfő délelőtt még állta a sarat a hazai pénz, délután már gyengült, éjjel pedig folytatta a lejtmenetet attól függetlenül, hogy ma már Európa sok országában zárva vannak a piacok. A globális devizapiac viszont hétfőtől péntekig 24 órás üzemmódban működik, a forint pedig újabb két és féléves mélypontora esett, az árfolyam megközelítette a 310-es szintet. Egy svájci frankért 252 forintot kértek.
[b]MHO/MTI
Kommentem. „A magyar gazdaság egy gyorsnaszád” [/b] idézet Orbán úrtól
Amely azonban zátonyra futott. Nem tapossák a befektetők egymás sarkát, még az adóparadicsom sem kell, hogy növekedjen a magyar GDP.[b] A gázolaj és benzin árak 400 Ft. fölött, az Euro 310 Ft., a forgalmi adó 27%. Egyelőre úgy tűnik a „NAGY KÍSÉRLET” nem sikerült.
De semmi baj „a magyar emberek már megszokták a válságot” és „minket nem fognak a görög útra terelni” mondta bölcs Orbán miniszterelnök úr![/b]
Bizony nem, mert mi már túl vagyunk azon is, amelyet a görögök úgy látszik, hogy nem engednek meg, vagyis nem hagyják, hogy nemzeti vagyonukból is kiforgassák Őket!
[b]Úgyhogy, tisztelt miniszterelnök úr! „Álmai” kezdenek valóra válni!
Sőt önkényesen törvénybe is akarja foglalni. Önkényes alkotmányával történelmi időszakokat akar semmissé tenni! Történelmet hamisítani! Tegye ezt csak a saját nevében családi körben, vagy a barátai között. De, ne egy nemzet nevében!
Csakhogy az álmokat és kísérleteket mi fizetjük meg![/b]
Halottak napja lévén idézem az egyik temetési vállalkozót [b]„Egyre kevesebben tudják vállalni a koporsós temetést”[/b] Nehéz ilyet káromkodás és felháborodás nélkül hallani!
Ideje lenne az álmokat és kísérleteket abba hagyni!
A hazudozást, pedig baráti, vagy családi körben gyakorolni! Mert mi máshoz hasonlítható az infláció, mint a megszorításokhoz![b] Merthogy a fentiek egyenes következménye, nem más mint, a fogyasztói áremelkedés. Nevezhetjük inflációnak, megszorításnak, vagy ahogy tetszik!
megyerimihaly 2011-11-01[/b]
Hazug alkotmány 3
Magyarország Alaptörvénye (legújabb alkotmánya), szerkezetét tekintve öt fő egységből áll.
1., NEMZETI HITVALLÁS (az alaptörvény bevezetője)
2., ALAPVETÉS címmel, a Magyar ABC ékezet és kettős betűk nélküli sorrendjében a „T” betűvel bezárólag, húsz törvénycikkben és arab számokkal jelölt bekezdésekben határozza meg a Magyar társadalom fundamentumait.
3., SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG címmel XXXI római számmal jelölt törvénycikkben és azok arab számmal jelölt bekezdéseiben határozza meg az állampolgárokra és jogalanyokra vonatkozó jogok és kötelezettségek irányelveit. Az alapvető emberi jogok és kötelezettségek szabályainak megalkotását külön törvényre bízza.
4., AZ ÁLLAM címmel 47 arab számmal jelölt törvénycikkben, azok bekezdéseiben és pontjaiban határozza meg a Magyar társadalom felépítmény rendszerét, folytatva a törvénycikkeket az állam keretében az 54 törvénycikkel bezárólag, amely a KÜLÖNLEGES JOGREND keretében a rendkívüli és szükségállapotokra vonatkozó törvényeket tartalmazzák.
5., ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK. A legújabb alkotmány négy pontban foglalt záró rendelkezésekkel fejeződik be.
Íme a húsz törvénycikkbe foglalt ALAPVETÉS fejezet.
ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság .
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja .
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik .
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására . Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni .
3
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer
alkalmazására az állam jogosult .
D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva
felelősséget visel a határain kívül él ő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
E) cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának
kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekébe n
nemzetközi szerződés alapján — az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga — a (2) bekezdés keretei között — megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt .
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
F) cikk
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
(2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik . A
városokban kerületek alakíthatók .
G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár . Sarkalatos
törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait .
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar
állampolgárságától megfosztani .
(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozz a
meg.
I) cikk
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar .
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet .
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét .
5
J) cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepei :
a) március 15 . napja, az 1848-49 . évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király
emlékére;
c) október 23 . napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére .
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20 . napja.
K) cikk
Magyarország hivatalos pénzneme a forint .
L) cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes
elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet
fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit . Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait .
N) cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetés i
gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős .
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani .
0) cikk
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami é s
közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni .
6
P) cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet
közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való
megőrzése az állam és mindenki kötelessége .
Q) cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az
emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával .
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait . A
nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történ ő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé .
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja .
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással
és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni .
S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a
köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet el ő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges .
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az
Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését .
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a
módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában .
T) cikk
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg . Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait .
7
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszter i rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szer v
vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi
Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete .
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel .
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
megyerimihaly 2011. 11. 16.
Hazug alkotmány 4
Az Alapvetés fejezet kritikája 1.
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
Megjegyzés, kifogás nélkül. A határokat megjelölő táblák cseréje megtörtént!
A régi tábla felirata: Magyar Köztársaság
Az Új tábla felirata: Magyarország.
B) cikk
1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
Az 1) ponthoz:
„Magyarország független, demokratikus jogállam.”
Magyarország 1999. március 12. – óta a NATO (Észak Atlanti katonai Szövetség), valamint 2004. május 01. – óta az Európa Unió tagja. Ennyit a függetlenségről.
Ami a demokráciát és jogállamot illeti, abban egyet lehet érteni, hogy társadalmi helyzetre, életkorra, nemre való tekintet nélkül, törvény előtti egyenlőség van!
DE!
A jogérvényesítés és demokrácia (hatalom) gyakorlása a burzsoázia (tőketulajdonosok) kiváltsága! (per és választási kampányok költségei)
A (2) ponthoz
„Magyarország államformája köztársaság”
Miközben a 3 és 4 pontokban néphatalomról beszél (a hatalom forrását és gyakorlását a népben jelöli meg) ebből következően az állam formája, csak és kizárólag népi demokrácia lehetne!
A (3) ponthoz
„A közhatalom forrása a nép”
Tekintve, hogy sehol nem beszél társadalmi osztályokról, ezért a valódi hatalom birtokosait (tőketulajdonnal rendelkezők) is, a nép fogalmába sorolja be!
A (4) ponthoz
„A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja”
A választási rendszer szerkezete, jelölések, valamint a kommunikáció és kamp
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó